Miért van ez? Mit rontottam el?

mindig is az a típus voltam, aki a sajátjai elé helyezte mások problémáját, segítettem, ha tudtam, vigasztaltam, ha szükség volt rá, meghallgattam bárkit, aki kérte, olykor tanácsot is adtam, ha úgy éreztem én valamit máshogy csináltam volna, tehát mindig ott voltam a barátaimnak, ha kellettem

de amikor nekem lett volna szükségem rájuk, hogy meghallgassanak, akkor egy-két szóval lerendeztek és egyből elkezdték megint a saját problémáikat ecsetelni, le se szarták, hogy velem mi van

eljutottam arra a szintre, hogy mindent magamba fojtok, inkább megoldom egyedül, mert rájöttem, hogy ilyen esetekben csak magamra számíthatok

nem akarok senkit se untatni ezzel a problémával, csupán arra szeretnék választ kapni, hogy miért kell ennyire kihasználni mások jóságát

persze, én is hülye vagyok valamilyen szinten, mert sosem tettem ezt szóvá nekik, de mindig abban reménykedem, hogy egyszer majd észreveszik magukat

sajnálom, hogy hosszú lett

20/L