Menni vagy maradni?

Itthon nem találok munkát. Egy éve keresek, rossz végzettségem van. El is kezdtem egy okj-t (nem garancia, hogy ezzel lesz munkám, de hátha jobban találok), januárban lesz vége.

Már nagyon nem tudom elviselni itthon a légkört, ha lenne munkám, jövő héten költöznék el.

Most kaptam egy lehetőséget külföldön: csak nyárra kerestem munkát, de ez egy évre szólna. Jól fizet, el is költöznék ugye itthonról. De gyerekfelügyelői. A szakmai tapasztalathoz szerintem nem dobna hozzá semmit. Vidéken lenne a munka. Horribilis összegű a repülőjegy (egy havi fizetésem majdnem rámenne), három-négy havonta tudnék hazajönni pár napra. (A munka egyébként megbízható, minden rendben van vele).

Ami a leginkább hiányozna: a barátaim. Tényleg nagyon igaz barátaim vannak, ami ritkaság! Abban a korban vagyunk, hogy még most kell közös élményeket gyűjteni! A legjobb barátnőm a nyáron férjhez megy, amire hazajönnék, akkorra már babát szeretnének (ezt meg is mondta). 22-23 éves koromig nem voltak barátaim, nem jártam el sehová. Félek, hogy egy nagyon jó időszak kimaradna az életemből.

Az egyetem alatt magányos voltam, kiutáltak a csoporttársak, így voltak évek!, hogy egész nap senkihez egy szót nem tudtam szólni. Most vannak barátaim, akikkel szervezünk jó programokat, amik feltöltenek, kikapcsolnak, igazán maradandó élmények! Kb két év alatt illeszkedtem be teljesen.

A pénz kellene, meg el is szeretnék költözni itthonról, de amikor hazajönnék, akkor már kb semmi sem lenne olyan, mint most. Csak a barátaim tartanak itt - tudom, hogy milyen barátok nélkül, egyébként mennék.

(Kort és nemet is írjatok)