Mért voltak normálisabbak az emberek a 70-es,80-as években?

A hetvenes években az embereknek volt pénze, de nem tudták mire költeni (legalábbis magyarországon). Tényleg nyugodtabbak voltak, nem kellett állandóan rohanni!

Főként azért, mert nem volt olyan a tájékoztatás, mint mostanában! Nem tudtunk semmit, ezért nem volt miután vágyakozni! Nem volt számítógép, este 10 után nem volt TV, lehetett aludni! Másnap nem volt annyi fáradt ember! "Teljes foglalkoztatás" volt, szinte bárhol jelentkeztél felvettek dolgozni, ha beszól a főnök, másnap már más munkahelyen ebédeltél! Volt KMK (közveszélyes munkakerülés), ha nem volt 3 napig munkahelyed bevitt a rendőr! Nem is volt ennyi csavargó!

Az árak államilag meghatározottak voltak, év végén is annyiba került minden mint januárban!

Csak ez az egész tönkrevágta a gazdaságot!

Az élet lassabb volt, kevesebb autó, nulla munkanélküliség, biztos megélhetés és jövő, emiatt az emberek nem voltak stresszesek. Változatos tv-műsor és internet hiányában kevés ismeret volt a jobban élő külföldiekről, "ideális" testről, a technikai kütyükről, a szexről. Így az emberek nem kergettek elérhetetlen ideálokat, nem akartak "tökéletesek" lenni, elvoltak a maguk kis világában. A politika nem idegesítette őket, mert kuss volt. Az orális szexet sokan nem is ismerték, azt sem tudták, mi az a narancsbőr, a média nem gyártott újabb és újabb előírásokat, ideálokat annak érdekében, hogy még több önmagával elégedetlen embert, majd ebből következően fogyasztót gyártson. Persze ennek az elzárt, "tudatlan" létezésnek megvolt az árnyoldala is. Az egyenlősdit, a szabott árakat, a tékozló hivatalokat, a teljes foglalkoztatottságot sok pénzbe került finanszírozni, előbb az államkassza ürült ki (ld. a mai nyugdíjasok akkor befizetett járulékai-ezért fizetik a mai nyugdíjakat a fiatalok ma), majd egyre növekvő államadósság keletkezett külföld felé, sokáig ezt nem lehetett tartani. Az utcák, a ruhák szürkék és egyhangúak voltak, nem nagyon lehetett szabadon véleményt formálni. Valahogy így utólag az az érzésem, hogy az egész egy hazugságra épült világ volt.

Egyébként már akkor is voltak olyanok, akik másra vágytak, mint ami volt. Sokan külföldre mentek, voltak ugyanúgy depressziósok is, szóval nem volt ám az olyan csodás világ.

Szerintem inkább találd meg a saját mostani életedben a szépet és jót, próbálj elégedetten élni. Keresd meg azt, ami téged boldoggá tesz, még ha nem is menő dolog (jóga, meditáció, küzdősport, zene, valamilyen ismeret elmélyítése stb). Ha úgyis utálod a "menő" dolgokat, és így nem vagy boldog, akkor vesztenivalód nincs, max kicsit bogarasnak tartanak, és akkor mi van?!?

Első válaszoló: fiatal vagy, ugye? (pár nap múlva 13?):DD :P Szia!!

Ez nem abnormális dolog,ahogy te gondolkozol.Én is láttam akkori fényképeket,és lehet,hogy viccesek az emberek,de valahogy nem volt gondterhelt a pillantásuk.Meg a nők melltartó nélkül...laza.A mostani képeke meg:ugye fenn van még a szájfényem?meg azok a mosolyok...a szemük tele van bizonytalansággal,gonddal...

Én nem utálom a mai kort,illetve igen,de tudok benne létezni,bá úgy,hogy csinálom az én dolgaimat,és sokszor megnéznek,pl. az öltözködésem miatt(ez biztos drogos,stb...)

Több ismerősöm van,aki szintén nem tud elhelyezkedni ebben a világban.Igen,picit mások,de talán csak annyiban,hogy értelmiségiek (zenészek,költő-féleségek),szóval nem vagy egyedül ezzel.Az egyik költőcske (azért írom így,mert bár jókat ír,még nem hivatásos) az általad is hőn áhított korba szeretne visszamenni...