Milyen szakmában van szükség a kétismeretlenes, másodfokú egyenletre?

Egyikben sem! - hiszen ugyanúgy nem ad egyértelmű megoldást, mint az elsőfokú kétismeretlenes EGYENLET!

Többismeretlen esetén annyi FÜGGETLEN egyenlet kell, ahány ismeretlen van, ezt pedig EGYENLETRENDSZERnek nevezzük!

.

Kérdésedre tehát jelen kommentem első két szava a válasz!

Informatikusként sokkal durvább dolgokba is belefutottam. Másodfokú 12 ismeretlenes egyenletrendszer, mondjuk egy 3D térben egy ellipszoid és egy egyenes metszéspontjainak kiszámításánál. Persze ott már célszerűbb ismerni a lineáris algebrát, mátrixokat, az erősen megkönnyíti a számításokat.

De igen, a legtöbb területen nem szükséges ennek az ismerete. Ahol esetleg régen szükséges volt, ma ott sem az. Ma már könnyebb egy célszoftverbe beírni az adatokat, ami elvégzi a számításokat. Elég, ha a programozó érti jól a matekot, a programot felhasználó mérnöknek annyira nem kell a hétköznapi munkájában használni.

Itt meg kell jegyezni, hogy alapvetően két okból tanítanak, és két okból érdemes matematikát tanulni. Az egyik az valamiféle külső ok. Mert milyen hasznos lesz, ha mérnök leszel, mert jó jegyet lehet szerezni, mert kell az érettségihez, felvételihez, stb… Ez a holnapi lekvár esete. Most össze kell szorítani a fogadat, valamiféle jövőbeli – sokszor homályos és bizonytalan, sőt a legtöbbször csak rád erőltetett – haszon reményében.

De valójában nem ez a matematika célja, igazából nem erre jó. Van egy belső ok, hogy képes vagy megérteni következtetéseket, átlátni problémákat, és megtalálni a megoldáshoz vezető utat. Magyarán megtanít logikusan gondolkodni. Azért jó tehát megtanulni a másodfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek megoldását, mert érdekes, mert kíváncsi vagy rá, mert sikerélményt okoz ha elsajátítod, mert kombinálni tudod a már meglévő tudásodat. Mondjuk úgy a matek tulajdonképpen különböző rejtvényeken vezet végig.

Az más kérdés, hogy sokan elveszítik az iskola valamelyik évfolyamán a fonalat, onnantól csak bemagolni tudnak recepteket, így nem élik meg a belső okot, és csak a külső kényszer marad. Sajnos nincs idő, és túl kevés a tanár ahhoz, hogy ezt elkerülje az iskolarendszer. Sokszor nagyon nehéz észrevenni, hogy hol vesztette el a valódi megértés a tanuló, és mikor tért át a jó jegy produkálási, büntetés elkerülési folyamatba. Általában pont a tanuló az, aki a legkevésbé veszi észre ezt, így még egy igazán jó, megértő, segítőkész tanár sem nagyon képes elejét venni ennek a problémának.

Illetve a matektanár sem feltétlenül tudja jól megfogalmazni, hogy mire való a matematika. Sokszor olyan bugyuta érvek hangzanak el, hogy „majd ezt fogod használni az életben”, „azért kell, hogy ne verjenek át a piacon”, és egy 7-8 éves gyerek már kapásból leveszi, hogy bizony a szülei a legritkább esetben osztanak négyjegyű számot kétjegyű számmal írásban, még ritkább esetben rajzolnak körhöz egy adott ponton áthaladó érintőt. Tehát eleve úgy indul neki a matematikának, hogy átverve érzi magát, valami haszontalan és felesleges dologról akarják azt *hazudni*, hogy az neki jó.

3-asért köszönet, nagyon jó. A gondolkodóképesség fejlesztéséhez, a tiszta gondolkodáshoz kell, nem konkrét szakmához. És ráadásul a geometria gyönyörű is! :D

"Nem ismerjük a világegyetem célját, de azt tudjuk, hogy a tiszta gondolkodás és az igazságos cselekedet segíti a céljait"

Jorge Luis Borges