Tudom, hogy ez hülye kérdés lesz, de engem komolyan érdekel. Humbákfalva tényleg létezik?

Kérdésed alapján kóros elbutulásban, azaz demenciában szenvedsz. A demencia a gondolkodás, az érzelmek és a társas képességek hanyatlása, ami korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Többnyire az agy igazolható betegségével jár együtt. Mindenekelőtt a rövid távú emlékezet, távolabbról azonban a hosszú távú memória, a nyelv és a mozgás is érintett, amely azonban csak a betegség előrehaladásával válik feltűnővé. A korábbi szellemi teljesítményhez, akár a veleszületett értelmi fogyatékossághoz képest mértékadó a már meglevő képességek elvesztése. Ma többféle okot ismerünk, amelyek demenciát okozhatnak, és ezek némelyikét gyógyszeres kezeléssel lassítani tudjuk. Leggyakoribb és legismertebb oka az Alzheimer-kór. A demencia a sérülések által okozott intelligenciavesztéstől eltekintve majdnem mindig idős korban, a 60. életév után kezdődik, így az idős kori pszichiátriai zavarok közé tartozik.

Definíciója

A demencia diagnosztikai kritériumai magukban foglalják az értelmi, érzelmi és a társas képességek hanyatlását, és korlátozza a társas életet és a teljesítőképességet. Vezető tünete az emlékezetzavar. Kezdetben a rövid távú memória károsodik, mind a felidézés, mind a megjegyzés zavart szenved. Később a hosszú távú emlékezetből is eltűnnek emlékek, így a beteg egyre több készséget és képességet veszít el.

§Az ICD 10 szerint

A demencia egy szindróma, ami egy krónikus vagy egyre súlyosbodó agybetegség következménye. A magasabb kognitív funkciók károsodásával jár, így károsodik az emlékezet, a gondolkodás, tájékozódás, megértés, számolás, tanulás, nyelv, véleményalkotás, döntéshozatal. Az öntudat tiszta. A demencia megállapításához a tüneteknek legalább fél éven át fenn kell állniuk. Az érzékszervek a megszokott módon működőképesek, az érzékelés zavartalan. Mindezeket rendszeresen kísérik az érzelmi élet zavarai , az érzelmi kontroll, a motiváció és a társas viselkedés megváltozása. Lehet, hogy éppen ezek a változások a legfeltűnőbbek. Előfordulnak az Alzheimer-kórban, az agy érbetegségei miatt, és más állapotokban is, amelyek közvetlenül vagy közvetve károsítják az idegsejteket.

§A DSM-IV szerint

A kognitív deficit észrevehető károsodást okoz a társas életben és a munkateljesítményben, és a korábbiakhoz képest lényeges rosszabbodást eredményez. Mindezek nem az öntudat hirtelen zavara vagy delírium miatt jelentkeznek. Az emlékezet zavarához ezek közül még egynek társulnia kell:

Afázia: a nyelv és a beszéd zavara

Apraxia: a cselekvés zavara

Agnózia: a tárgyak és a személyek felismerésének zavara

Diszexekutív szindróma: a tervkészítés, szervezés, sorrend megtartásának zavara

§Gyakorisága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy Berlinben végzett, időseket vizsgáló felmérés ezeket a gyakoriságokat találta:

Korcsoport A demenciabetegek

aránya

65-69 1,2 %

70-74 2,8 %

75-79 6,0 %

80-84 13,3 %

85-89 23,9 %

90 éves kor fölött 34,6 %

A kutatók abból indultak ki, hogy a demens betegek felét háziorvosuk nem diagnosztizálta.[1]

§Rizikófaktorok és megelőzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A demencia fő kockázati tényezője a magas életkor. A nők magasabb aránya is a hosszabb várható élettartamra vezethető vissza. Egy másik fontos tényező a depresszió. Gyakran jelentkezik a demencia korai szakaszában, és a demecia támogatja a depresszió megjelenését. Ehhez hozzájárul az, hogy a pszichiátriai betegségek hiányos ismerete miatt gyakran félrediagnosztizálják a betegséget. Emiatt megtörténhet, hogy a mini mentális állapotteszt egy idő után javulást mutat.

További tényezők a keringési rendszer zavarai, például a magas vérnyomás; a magas homociszteinszint, a veseelégtelenség, az elhízás és a cukorbetegség.[2][3][4][5][6] Itt az érrendszer károsodása, az inzulin felépítésének, lebontásának és jelző szerepének zavara, és a glükóztranszformáció hibája az agyban.[7]

A jelenlegi orvostudományi módszerek csak csekély mértékű javulást tudnak elérni. Emiatt különösen fontos a megelőzés szerepe. Így szerephez jut a vérkeringési rendszer ellenőrzése, a mozgás és az étkezés összehangolása, a társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása, a depresszió és a cukorbetegség kezelése.[8][9] A dohányzás egy további lehetséges rizikófaktor, emiatt a leszokás is segíthet megelőzni a demenciát. Egy viszonylag új kutatás szerint a rendszeres mozgás, a napi zöldség- és gyümölcsfogyasztás, mértékletes alkoholbevitel és a nikotin mellőzése megelőzheti a demenciát.[10] Eszerint a normális testsúlynak nincs különösebb szerepe a demencia megelőzésében.

Egy 2012-ben véget ért hosszú távú kutatás kapcsolatot mutatott ki a fogazat állapota és a demencia között. Eszerint a legalább 13 hiányzó fog 1,85-szörösére növeli a demencia kockázatát, hogyha a hiányokat nem pótolják rögzített fogpótlással. Ez a kutatás 4425, kezdetben 65 éves japánt követett négy éven át. Közülük 220 betegedett meg demenciában.[11]

§Okai és típusai

A német nyelvterületen az okok, az Amerikai Egyesült Államokban inkább az agykárosodás helye szerint rendszerezik a demenciát.

§A német neurológiai társaság szerint

Keletkezése szerint a demencia lehet érrendszeri, degeneratív vagy ezek együttese.[12]

Érrendszeri demencia (VAD)[13]

Többszörös infarktus szindróma: nagyobb, egyenkénti vagy többszörös iszkémiás vagy hemorrhágiás események az idegszövet kritikus tömegének csökkenésével (100 ml).

Stratégiai sérülések: a kisebb szövetpusztulások nagy mértékű funkciózavart okoznak, mert a szövetpusztulások kulcsfontosságú területeket érintenek.

Mikroangiopátiás sérülések

multilakunáris szindróma

szubkortikális érrendszeri enkefalopátia, SVE

Mikroedények módosulása

kapillárisvesztés

a vér-agy gát zavarai

Genetikai alapbetegségek:

CADASIL-kór

HERNS-szindróma

családi angol demencia, HCHWA-D holland, HCHWA-I izlandi típus

Degeneratív demencia[14][15]

Alzheimer-kór

Frontotemporális demencia

Lewy-testecske-demencia

§Az ICD 10 szerint[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ICD 10 így rendszerezi a demenciát:[16]

Az Alzheimer-kór által kiváltott demencia

Érrendszeri demencia

akut kezdetű VAD: több kisebb szélütés után egy nagyobb infarktus az agyerekben kialakult trombózis, embólia vagy vérzés miatt

multiinfarktus demencia: elsősorban kérgi demencia, általános kezdet, az infarktusok halmozódásával

kéreg alatti érrendszeri demencia: magas vérnyomás, iszkémiák sorozata a féltekék fehérállományában, az Alzheimer-kórhoz hasonló tünetekkel

vegyesen kérgi és kéreg alatti demencia

egyéb érrendszeri demencia

közelebbről nem meghatározott érrendszeri demencia

Másodlagos demencia (másik betegség által okozott):

Pick-kór

Creutzfeldt-Jakob-kór

Chorea Huntington

Parkinson-szindróma

HIV

máshova besorolt betegségek következményeként:

epilepszia

Wilson-kór

hiperkalcémia

hipotireózis

mérgezések

multiple szklerózis

neuroszifilisz

pellagra

panarteriitis nodosa

szisztematikus lupus erythematodes

Trypanosomiasis

B12-vitamin hiánya

agyi lipid anyagcserezavar

§Más rendszerezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Amerikai Egyesült Államokban megkülönböztetik a kérgi és a kéreg alatti demenciát.[17][18] Ezek nemcsak helyükben, hanem tüneteikben is különböznek. Az Alzheimer-kór a kérgi demencia klasszikus formája. A kéregt alatti demencia ismert típusai a szubkortikális arteroszklerotikus enkefalopátia, és a következőkhöz társuló demencia: a Parkinson-kór, a normál nyomású vízfejűség, a Wilson-kór és a Huntington-kór.

Kapcsolatot sejtenek a demencia és a krónikus veseelégtelenség között.[19][20]

§Elterjedtsége

Leggyakoribb formája valószínűleg az Alzheimer-kór, amit 20%-kal követ az érrendszeri demencia.

A neuropatologikus vizsgálatok alapján az agyi elváltozások már fiatal felnőttkorban megjelennek, és az életkor előrehaladtával egyre súlyosabbakká válnak. A demencia akkor jelentkezik, amikorra az agysejtek nagy része már tönkrement. Azonban csak az esetek egyharmadában tudták kétségtelenül bizonyítani az összefüggést egy neurodegeneratív betegséggel bizonyítani.[21]

A demencia leggyakoribb okai (becsült számok 2005 augusztusából)

Alzheimer-kór ca. 50–60 %

Érrendszeri demencia ca. 20 %

Vegyes ca. 15 %

Másodlagos demenciák (becsült számok 2005 augusztusából)

Lewy-testecske betegség és Parkinson-szindróma ca. 10–20 %

Frontotemporális demencia ca. 5–10 %

Más < 5 %

A pontos számok nem ismertek, mivel nehéz egymástól megkülönböztetni a típusokat, és a keverékformák gyakoriak.

§Felismerése

A tünetek alapján kialakított feltételezés megerősítésére a beteg kórtörténete alapján választanak képalkotó eljárást. Lényegesek a beteggel közvetlen kapcsolatban állók megfigyelései is. A betegnek rendszerint nem tűnik fel a memóriazavara, sőt, a határidőkre jól emlékezhet. Másrészt viszont lehetséges, hogy depressziója miatt a valóságosnál súlyosabbnak érzi emlékezetzavarát. A mágneses rezonancia vizsgálat, a komputertomográfia és az elektroenkefalográfia jó arra is, hogy a demenciát meg tudják különböztetni más agyi betegségektől.

A kezelhető okok feltárására vérvizsgálatot is végeznek. Az általános vérkép mellett mérik a cukorszintet, a B12-vitamin-szintet, a máj, a vese működésére utaló anyagok szintjét, vizsgálják az elektrolitokat, a pajzsmirigyhormont és a CRP-t. A gyanú megerősítésére pszichometriai teszteket végeznek: óratesztet, MMSE-t, vagy DemTectet. A későbbiekben is használják a teszteket az állapotváltozások nyomon követésére és a kezelések sikerességének felmérésére.

A mai technika már elég fejlett ahhoz, hogy már a kezdet kezdetén is felismerje a demenciát. A korán felismerhető jelek közé tartozik a halántéklebeny közepének sorvadása, a τ- és β-amiloid szintje az agy-gerincvelői folyadékban, és a kérgi anyagcserezavar. Az amiloidot PET-ligandumokkal teszik láthatóvá a képalkotó eljárások számára.[22] Ezekből a leletekből megjósolható a demencia későbbi lefutása.[23] Ez azt a reményt is táplálja, hogy a kalóriában szegényebb étrenddel vagy több testmozgással megelőzhető a demencia kialakulása.[24] A német kutatók által kialakított pontozásos rendszer lehetővé teszi, hogy a háziorvosok technikai segédeszközök nélkül is fel tudják ismerni az Alzheimer-kórt az időseknél. A pontrendszer 80%-os valószínűséggel megjósolja a betegséget.[25]

A fluordezoxiglükózzal végzett pozitronemissziós tomográfia alkalmas arra, hogy elkülönítsék a demenciát más betegségektől.[26] Így már nagyon korán kimutathatók azok az agyterületek, ahol lelassult a glükóz anyagcseréje. Ezzel az Alzheimer vagy a frontotemporális demencia is felderíthető. A depresszióval járó demenciák egy másik mintázattal tűnnek ki.

Az extrapiramidális mozgászavarral kísért demencia kimutatására szcintigráfiát használnak, J123 beta-CIT vagy DAT-szkennel, J123-IBZM szcintigráfiát és PET-et levodopával. Ezzel elkülöníthető az Parkinson-kór, a multiszisztémás atrófia, a progresszív szupranukleáris szemizombénulás és a tremor.

§Elkülönítése más betegségektől

Több pszichikai és neurológiai zavar is összetéveszthető a demenciával:

Depresszió

Enyhe kognitív zavar

Elkerülő viselkedés

Depriváció, hospitalizmus, különösen idősek otthonában

Delírium

Mutizmus

Afázia

Kiszáradás

§Tünetei

A demencia megjelenésekor a pszichikai tünetek kerülnek előtérbe, amelyek hasonlóak a depresszióhoz, például a nyomott hangulat, a kezdeményezőképesség, a válaszkészség és az érdeklődés elvesztése, meg az, hogy a beteg túlterheltnek érzi magát.

§Kognitív tünetek

A kognitív tünetek a demenciák legfőbb tünetei. Elsősorban a rövid távú emlékezet érintett, a feledékenység normális. A kezdeti szakaszokban a személy külső arculata még jól működik, mivel az emlékezetzavar felszínes kapcsolatokkal leplezhető. Ez különösen azoknál sikeres, akiknek sok ismerősük volt, így az üzenet egyes tartalmi szakaszait jobban tudják pótolni.

Később a gondolatok tartalmi elemei mélyebben is sérülnek. A demencia súlyosbodásával újabb zavarok jelentkeznek, mint szómegtalálási nehézség, számolási zavar, a térérzékelés zavara, és erős fáradtság. Emiatt gyakran eltévednek, különösen, ha az évtizedek óta megszokott környezetben új épületeket húznak fel.

Végül már a saját legközelebbi hozzátartozóikat sem ismerik fel. Apátiába esnek, nem tudják visszatartani a vizeletüket, és ágyhoz kötötté válnak.

A demencia megrövidíti az élettartamot, azonban a halált nem maga a demencia, hanem más betegségek okozzák.

§Mozgászavarok

Egyes demenciák esetén a mozgászavarok korábban, míg másoknál később kezdődnek. A Parkinson-kórban már nagyon korán fellépnek. A betegek egyre merevebbek lesznek, járásuk kis léptűvé, csoszogóvá válik. Menet közben szétterpesztik lábukat. Könnyen elesnek, különösen, ha testtartási reflexeik is zavart szenvednek.

§Viselkedészavarok

A demencia viselkedészavarait a BPSD (Behavioural and Psychological Symptoms of Dementia) rövidítés foglalja össze.[27] Közéjük tartozik az afázia (76%), a céltalan bolyongás (64,5%), evészavarok (ehetetlen evése 63,7%), ingerlékenység és érzelmi labilitás (63%), alvászavarok (53,8%), depresszió (54,3%), szorongás (50,2%), tévképzetek (49,5%), gátlások megszűnése (29,5%), hallucináció (27,8%), eufória (16,6%). A zárójelekben levő számok az egyes tünetek előfordulásának gyakoriságát jelzik az Alzheimer-kóros betegeknél.[28]

Bármely demenciában előfordulhatnak pszichiátriai tünetek. A Parkinson-kórt kísérő demenciára jellemzőek a látási hallucinációk; félhomályban olyan személyek bukkannak fel, akik nincsenek ott. A betegek beszélgetni kezdenek velük. Ebben a szakaszban még tudják, hogy az adott személyek igazából nincsenek jelen. Később állatokat, mesebeli lényeket látnak, vagy mintákat a falon. Ezek után groteszk, többnyire félelemkeltő dolgokat, eseményeket látnak, például az ufók általi elrablásról számolnak be. Nem ritkán a betegek agresszívvá válnak, mivel családtagjaik, gondozóik is beépülnek téveseszméjükbe.

A betegek elveszítik kezdeményezőképességüket. Elhanyagolják hobbijaikat, a tisztálkodást, és otthonuk rendbentartását is. Végül még az önálló táplálkozásra is képtelenekké válnak. Nincs szándékukban enni, nem érzik az éhséget, elfelejtik megrágni és lenyelni az ételt. A nappali-éjszakai életritmus felborulása nagyban megnehezítheti gondozásukat.

§Megélése

Könnyebbé válik a kommunikáció a demens beteggel, hogyha megpróbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetébe.

A demens betegek számára a világ furcsa, és érthetetlen, mivel elveszítették a a tájékozódóképességüket. Nem tudják a személyeket, tárgyakat, helyzeteket egy nagyobb rendszerbe betagozni. Emlékezetükre támaszkodva próbálják megérteni és kezelni a helyzeteket. Azonban hiányzik a tudás és a nagyobb összefüggések biztos megértése. Gyakran eltűnik a különbség a jelen és a múlt, a valóság és az álom között. Gyakoriak a hallucinációk, és a gondozók hiába próbálják megértetni a beteggel azok irreális voltát. Ideális esetben ki tudják deríteni a hátterüket, és eszerint kezelni őket.

[link]

"Tibi atya egy fiktív, lecsúszott humbákfalvi pap, görbe tükör a társadalomnak."

Mind Tibi-atya, mind Humbákfalva kitalált dolgok.

Pedig létezik. Csak nem úgy...

[link]