Miért pont a fehér szín szerepel Fehéroroszország nevében?

Miért nevezik Fehéroroszországnak, és hol található a térképen?

Fehéroroszországot, vagyis Belaruszt a térképen Lengyelország és Oroszország között kell keresni, ha nyugatról keletre haladunk, északról délre pedig Litvánia és Ukrajna között találhatjuk ezt a szláv államot. Belarusz történelmét egyébként a négy említett szomszédállam befolyásolta. Az itt élő szlávok ugyanis kezdetben az ukránok elődeivel, a Kijevi Russzal vívtak csatákat, majd beolvadtak Litvániába. Amikor Litvánia egyesült Lengyelországgal, akkor lengyel dominancia alakult ki, majd amikor Lengyelországot felosztották, akkor Oroszországhoz került a mai Fehéroroszország. Végül a Szovjetunió felbomlása után önállósult ez a tagköztársaság, de Belarusz ma is Moszkva leghűségesebb szövetségesének számít.

A fehérség magyarázatai

Ami a Fehéroroszország elnevezés eredetét illeti, nincs közmegegyezés a különböző elméletek kiötlői között. Voltak olyan – ma már inkább megmosolyogtatónak tűnő – magyarázatok, hogy a sok nyírfa miatt „fehér” ez az ország, mások az itt élő szlávok fehér ruhájával indokolták az elnevezést. Nem látszik átgondoltnak az a teória sem, amely a sok hó miatt nevezi fehérnek e vidéket.

A történészek között más elméletek népszerűek. Ezek nagy része a belső szláv fejlődéssel magyarázza a fehér elnevezést. Így például egyesek szerint a szláv nyelvekben a fehér a tisztaságot is jelentette, ezért jellemezték magukat e színnel a beloruszok. Ehhez kapcsolódik az a feltételezés, amely szerint létezett egy „Feketeoroszország” is, amelyet egyébként szintén a mai Belarusz, illetve mások Ukrajna területére helyeznek.

Alighanem a XIII. században jelenik meg először – de mindenképpen elsőként hangsúlyosan – a Fehéroroszország elnevezés, ami egybeesik a tatárok, mongolok nyugatra törésével. Ugyancsak ekkoriban kezdenek kialakulni az óbelorusz nyelv sajátosságai is.

A mongolok-tatárok megjelenése azért lényeges, mert ők előszeretettel különböztetnek meg „fehér” és „fekete” népeket. Éppen Nesztor krónikája jegyezte fel pár évszázaddal korábban a fehér és fekete magyarok elvonulását - tudjuk, hogy a magyarok ekkoriban törökös hadrendben vonultak, ami rokon vonásokat mutat a mongol-tatár hordákkal - Kijev mellett, ami máig vitára ad okot. A fekete magyarokban ugyanis némelyek például a székelyek őseit látják.

A beloruszokra visszatérve: a mongol-tatár vonatkozásokra hivatkozva állítják sokan, hogy a mai Belarusz elnevezés arra vezethető vissza, hogy a mongolok soha nem tudták elfoglalni Fehéroroszországot, és ezért illették a „szabadságot” és a „meghódíthatatlanságot” jelképező „fehér” jelzővel e térséget.

Érdekesség, hogy a mongolokat tulajdonképpen nem a szlávok, hanem az a litván nagyfejedelem állította meg 1249-ben, aki Fehéroroszországot is kormányozta. Az azonban biztos, hogy a keleti szlávok közül mind a moszkvaiak, mind a kijeviek behódoltak a tatároknak, Fehéroroszország ugyanakkor sikeresen állt ellen, a litvánoknak és a kiterjedt mocsaraknak köszönhetően. (Nem sikerült az ellenállás a magyaroknak sem, mi 1241-ben kaptunk ki a muhi csatában a tatároktól.)

Hogy az említett magyarázatok közül melyik állja meg a helyét, azon még a szaktudósok is vitatkoznak, s az ügy végére kérdéses, hogy valaha is pont kerül, akárcsak a fekete és a fehér magyarok felderítése is örök talány lehet…