Egy férfi miben különbözik a gyerektől?

Két külön kérdésre kell bontani a dolgot. Az egyik, hogy miben különbözik a gyerek a felnőttől, illetve ha felnőtt, akkor mitől lesz férfi, férfias, miben különbözik mondjuk a nőtől.

A gyerek és a felnőtt között a fő különbség, hogy a felnőttnek van annyi tapasztalata, tudása, hogy képes teljes egészében önálló lenni. Egy adott probléma esetén annak megoldására törekszik, tudja, milyen lehetőségei vannak, ezeknek mik a feltételei, és képes megoldani a problémát. (Alkalmasint tudja, mikor kell mások segítségét kérni, és mikor nem kell.)

Egy gyerek erre nem képes. Gyerekként ha éhes vagy, majd anyuka, apuka hoz neked enni. Egy felnőtt vagy főz magára, vagy rendel kaját, esetleg elmegy egy étterembe. Ehhez persze pénz kell, tehát munkát keres, dolgozik, stb… Egy felnőtt nem adja fel, ha szembejön vele egy probléma, mert nem adhatja fel, nem adhatja más kezébe a megoldást, neki kell kezdenie az adott helyzettel valamit.

~ ~ ~ ~ ~ ~ ~

A férfi és nő általános tulajdonságai között is van eltérés, ennek biológiai okai vannak. Pl. a nő szülés közben, a terhesség alatt, vagy egy kisgyerekkel az oldalán kiszolgáltatottabb helyzetben van. Az állatvilágban, vagy az ősembereknél ez a helyzet. Ezért a férfi feladata a védelem, ezért alakult úgy, hogy a férfiak erősebbek, ők védik meg a családot, a „hordát”, ők harcolnak. Ebből fakadóan ők végzik az, amihez nagyobb fizikai erő szükséges, ők vadásznak. A nők inkább a ház körüli tevékenységre koncentrálnak, sokkal inkább van érzékük a finomabb dolgokhoz. Pl. ma is a férfiak viszik fel a nagydarab bútorokat az új lakásba, de a nők töltik meg azt élettel, ide egy növény, oda egy kép… Persze nem mindenkire igaz ez, de általánosságban így van. Vagy a nők sokkal inkább közösségben élnek, így sokkal fontosabbak számukra a szociális viszonyok. Alkalmasint pletykásabbak, jobban kerülik a konfliktusokat, sokkal fontosabb, hogy jó képet alakítsanak ki magukról, vagy hogy jó képet alakítsanak ki a másikkal való kapcsolati viszonyról. A férfiak – ha a hordás képet nézzük – szétszórtan védik a terület határait, néha kevesebbet kommunikálnak, könnyebben konflikutsba tudnak kerülni, így akár könnyebben túl is tudnak lépni ezeken. Két „anyád” és már el is van intézve, el lehet felejteni a problémát. A nők sokkal kedvesebbek egymással, de sokkal több a felszín alatt elhúzódó, összegyülemlő konfliktus, aminek néha sokkal rosszabb hatása is tud lenni, mint két pofon.

A férfi abból a szempontból érdekes feladat, mert míg kifelé erősnek, agresszívnek, támadónak kell lennie, addig befele gyengédnek, kedvesnek, „lágynak”, kell lennie. Alkalmasint akár át kell venni a női szerepkört is. Tehát nem az az igazi férfi, aki erős, agresszív, hanem aki ennek ellenére akár tud főzni, vagy értékeli a szépet, mondjuk szereti a verseket is, valamint a harciassága, erőssége nem öncélú, hanem okkal és céllal vált úgymond ilyen üzemmódban. Erre nagyon jó példát mutat pl. Az utolsó szamuráj című film is.

(Persze ez a női szerepre is igaz, ott is kell, hogy a másik nem bizonyos tulajdonságait is magadénak tudd, hiszen néha magadat kell megvédened.)

A lényeg, hogy ezek a tulajdonságok a megfelelő prioritással, a megfelelő arányban legyenek meg az adott nemhez tartozó emberben.