Ti mit értetek szánalmas szó alatt?

A szánalom szót talán nem kell bemutatni. Ugye ez sajnálatot, részvétet fejez ki. Ilyen módon a nyomorult, szerencsétlen kifejezések szinonimája.

Vegyünk egy példát. Ha valaki nem tud felemelni egy 10 kg-os súlyt, azt esetleg kinevetheted. Lehet vicces a dolog. Azért lehet ilyen a hozzáállásod, mert valahol benne van, hogy az illető magának köszönheti a gyengeségét, nem edzett eleget, lusta volt, stb… Illetve benne van azért az is, hogy ha igyekezne, akkor nem lenne nevetség tárgya.

De ha valaki egy fél kg-os súlyt sem tud felemelni, az már más kategória. Ezt már nem neveted ki, mert valahol érzed, hogy ez azért nem teljesen az ő hibája, lehet beteg. Elég bunkó dolog lenne ezért kinevetni, inkább a sajnálat, részvét, szánalom érzését kelti fel benned.

Persze úgy általában pejoratív értelemben használatos a „szánalmas” kifejezés, mikor valakinek a tette, beszéde valami olyan szintű hiányosságot, elmaradottságot tükröz, ami egy bizonyos szint felett van.

Az, hogy valaki nem tudja mikor született mondjuk Bethlen Gábor, az szimpla műveletlenség. De ha valaki nem tudja, hogy melyik évben volt az 1848-as forradalom, az szánalmas.

Az, hogy valaki nem tudja, hogy hol van pontosan Tádzsikisztán, az egy dolog. Ha valaki nem tudja, hogy pontosan hol van Németország, az szánalmas.

Az, hogy valaki nem tud helyesen leírni egy -i képzős bonyolult tulajdonnevet, az egy dolog. De ha valaki a mondjuk a „tudok” szót leírja úgy, hogy „túdók”, az szánalmas.

Valahol az a szintű tudatlanság, átgondolatlanság számít szánalmasnak, ami már jobban átgondolva nem is annyira vicces, inkább sajnálatos.

Félreértések elkerülése végett én nem nagyon szoktam használni ezt a kifejezést, pláne nem pejoratív értelemben. Bár van az a kategória, ami azért kimeríti nálam is azt, hogy inkább sajnálatot, vagy dühöt vált ki valami, mintsem megvetést.

> én szerintem ebbe semmi féle szánalom nincs , lehet neked van , de nekem nem személy függő ki milyen én ezzel úgy vagyok , lehet , hogy erre meg azt mondod , hogy kb az én felfogásommal van baj

Természetesen az, hogy ki mit tart egy bizonyos szinten túlinak, az egyéni értékrend kérdése. Én személy szerint egy dologra vagyok érzékeny, amit nehezen tudok elnézni, ami felett nem tudok átsiklani, az pedig az ostobaság. Oké, hogy valaki nem művelt. Lehet én sem vagyok az. De azért alapvető ismereteim vannak a világról, és mástól is feltételezem, hogy legalább a tizede megvan annak, amit alapnak tartok.

Ha nincs, az nem feltétlenül az illető hibája, hanem a neveltetés hibája, az oktatási rendszer hibája, vagy az illető már-már orvosi szintű fogyatékossága. A szélsőségek, amiket felhoztam pont olyanok, amit azért mindenkinek tudni kell. Pl. egy olyan kérdés megválaszolását, amiben maga a kérdés hordozza a választ. Azért az is elvárható, hogy ha a világ összes országát nem ismered, azért a szűkebb körnek, Európának a három legnagyobb országát csak meg tudod mutatni a térképen. Vagy ha nem is tökéletes a helyesírásod, egy teljesen alap igét, amit kb. naponta használsz, sőt akár naponta látnod kell leírva, azt nem tudod rendesen leírni, az számomra érthetetlen.

Ilyenkor azt érzem, hogy dühös vagyok, mert tehetetlen vagyok. Az a szint, amit minimálisnak tartok, az a másik oldalról meg óriási magasság. Pl. a te helyesírásod – gondolom ezzel tisztában vagy te is – pocsék. Még számomra nem a szánalmas kategória, még menthetőnek tartom a helyzetet, de a szánalmas szintjét nem üti meg. Persze ez korfüggő is. Ha egy 5 éves nem tudja, hogy hol van Németország, azzal az égvilágon semmi gond nincs, sőt az lenne kiemelkedő, ha tudná. Ha egy 10 éves nem tudja, hogy hol van Németország, hát az még elnézhető hiba. De ha valaki 25 évesen nem tudja, na az szánalmas. Nem látott még Európa térképet? Nem hallott még soha Németországról? Ha igen, soha nem jutott még eszébe, hogy megnézze, az hol is van? Ha jól belegondolsz, ez nem puszta lustaság. Nem voltak szülei? Hogy nevelték ezt az embert? Nem járt iskolába? Ez már nem az a kategória, amit kinevetsz, hanem az, ami felháborít, és nem az illető háborít fel, hanem az, hogy egyáltalán ilyen előfordulhat, hogy él egy 25 éves ember Európában, aki nem tudja, hol van Németország. Ez nem az ő hibája, ő valaminek az áldozata csak. Ha értelmi fogyatékos, akkor sem neki felróható hiba, ugyanúgy részvétet keltő dolog.