A, Miért nem gazdaságosak fűtés szempontjából a magas szobák b, Miért száraz télen a levegő a szobákban még akkor is ha szellőztetünk? c, Szabad e szárazságban kapálni? d, Mit bizonyít a csillagok színképének viszgálata?

A/ a meleg levegő felszáll, ezért a mennyezet közelében melegebb van, mint a szoba alsóbb részein.

B/ A melegnek szárító hatása van. Ha jól záródnak a nyílászárok, akkor a szoba levegőjéből vonja el a meleg a nedvességet. A szellőztetés nem ad elég nedvességet a lakásnak. Ezért szoktak párologtatókat használni a száraz levegőjű lakásokban.

C/ Szabad, bár nem szokás nagy hőségben kapálni. Előnye, hogy a gaz hamar szárad, hátránya, hogy ha nem kapálnak, akkor a gaznak is van nedvességmegtartó ereje.

A; A meleg levegő felszáll, s így ahhoz hogy adott magasságban (mondjuk 150cm) ugyanazt a hőmérsékletet elérd többet kell fűteni.

B; A levegőnek relativ páratartalma van. A hideg levegő kevesebb nedvességet képes megtartani. Így ha ezt felmelegíted, azt száraznak fogod találni. Ezért ajánlott a párologtató.

C; Nem. A kapálással megnöveled a párologtató felületet (persze nem ez a fő cél), hisz az addig sima felszínt szétszabdalod. Ezzel növeled a párolgást (hisz megnövelted a párologtató felületet), tehát tovább szárítod a földet.

D; Az anyagukat. Ugyanezen elven működik a spektoszkrópos anyagvizsgálat. Más színt adnak adott hőfokon a különböző anyagok. (persze csak azt tudják hogy mennyi hidrogén van, de hogy ez milyen formában volt eredetileg arra nem ad választ).