Kémiában kérném a segítségeteket. Ezüst-nitrát oldathoz híg sósavat öntünk. Mi történik? Reakcióegyenlet! Hogyan változik a reakcióban létrejött vegyület színe fény hatására?

Ha ezüst-nitrát oldathoz sósavat adunk, akkor fehér színű vízben nem oldódó, híg vizes oldatból is kicsapódó ezüst-klorid csapadék keletkezik. Az ezüstionok nagy polarizációs készségű kationok, a kloridionok pedig könnyen polarizálható anionok. Ez azt jelenti, hogy az ezüstionok a környezetükben lévő kloridionok elektronfelhőjét erősen magukra vonják, deformálják, torzítják, vagyis kialakul két pólus. Az ezüstionok körül kialakul egy negatívabb pólus a megnövekvő elektronsűrűség miatt, a kloridionok környezetében pedig pozitívabb lesz a pólus az elektronhiány miatt. Emiatt az ionkötés polarizálódik, vagyis kovalens jellegűvé válik, ezt a kovalens jelleget tapasztaljuk meg abban, hogy az ezüst-klorid rosszul oldódik vízben.

AgNO3 + HCl = AgCl + HNO3

Ag+ + Cl- = AgCl

Fény hatására az anyag elemeire bomlik, lassan megszürkül. :)

Véletlenül tudom. :D

Mindkét esetben redoxireakció történik. A standard elektródpotenciálok alapján meg tudjuk határozni a folyamatok irányát. A kisebb standard elektródpotenciálú redoxirendszer, jelen esetben a jód és a bróm oxidálódhat, vagyis redukált állapotban kell jelen lennie a rendszerben ahhoz, hogy a reakció végbemenjen. Jelen esetben ez adva van, hiszen mindkét anyag redukált állapotban van jelen a KI-ben és a KBr-ben. A nagyobb standard elektródpotenciálú Cl2 redukálódhat, vagyis oxidált állapotban kell jelen lennie. Láthatjuk, hogy ez is teljesül ebben az esetben, hiszen a Cl2 elemi állapotban van jelen, vagyis oxidált állapotú. Ha ebbe a két oldatba klórgázt vezetünk, akkor a klór az oldatokban lévő jodidionokat és bromidionokat elemi állapotúvá oxidálja, miközben ő kloridionokká redukálódik, vagyis az oldatokban Br2 és I2 lesz jelen, emiatt mindkét oldat színe sárgásbarna lesz, hiszen a Br2 és az I2 vizes oldata ilyen színű. Ha ezekhez az oldatokhoz CCl4-et adunk, akkor a hasonló a hasonlóban oldódik elv alapján tudjuk értelmezni a tapasztaltakat. A CCl4 apoláris molekulák halmazából álló anyag. A keletkező Br2 és I2 szintén apoláris molekulák halmazából áll, viszont ezek vizes oldatban vannak, amiben csak igen kismértékben oldódnak, hiszen a víz poláris molekulák halmazából áll. Ha ehhez a Br2-t és I2-t tartalmazó vizes oldathoz CCl4-et adunk és a rendszert összerázzuk, akkor a rendszer elkeveredik cseppek formájában, viszont ha a rázó hatás megszűnik, akkor szétválik a két összeöntött rendszer, vagyis emulziót kapunk, ami nem stabil. Mindkét esetben kétfázisú, heterogén rendszert kapunk, mivel az anyagok egymással nem elegyednek, egymásban nem oldódnak. (poláris <----> apoláris) A vizes oldatokban lévő apoláris Br2 és I2 jobban oldódik a rendszerekhez öntött apoláris CCl4-ben, emiatt átoldódik, kioldóik a poláris vízből az apoláris CCl4-be. Ezt extrakciónak nevezzük. Mondtam, hogy két fázis lesz. Mindkét esetben a felső fázis lesz a színtelen vizes fázis, mivel a víz sűrűsége kisebb a CCl4 sűrűségénél, így ennek a tetejére rétegződik. Az alsó fázisok színesek lesznek. A jód átoldódik a CCl4-be, oxigént nem tartalmazó szerves szénvegyületben a jód lila színnel oldódik, vagyis ebben az esetben az alsó fázis lila színű lesz. A Br2 a másik kémcsőben szintén átoldódik a CCl4-be, ő viszont vörösbarna színnel oldódik, vagyis ebben a kémcsőben az alsó fázis vörösbarna színű lesz. A jód esetében a színváltozás oka a szolvatáció, vagyis az oldószer molekulái eltérő mértékben veszik körül az I2 molekulákat, eltérő mértékben polarizálják, gerjesztik az elektronjait, így annak az elektronjai eltérő hullámhosszú fénysugarakat fog elnyelni. Ezért van az, hogy oxigéntartalmú szerves vegyületekben barna színnel, oxigénmentes szerves vegyületekben lila színnel oldódik.

Egyenletek:

Cl2 + 2I- = I2 + 2Cl-

Cl2 + 2Br- = Br2 + 2Cl-

Parancsolj! :D :D :)