Au pair történetek, akiket kirúgtak/elbocsájtottak?

Én igazából felmondtam, a család viszont utólag azt terjesztette, hogy ők rúgtak ki.

Úgy kezdődött, hogy egyik fogadócsaládtól a másikhoz költöztem volna, viszont pár héttel a költözés előtt kiderült, hogy az új család személyes okból mégse tud fogadni. Haza nem mehettem, az első család se tudott tovább alkalmazni, mert jött hozzájuk más au pair, úgyhogy gyorsan keresnem kellett egy családot. Hülye fejjel elvállaltam a legelső munkát, amit találtam. Tudtunk személyesen találkozni, nagyon aranyosnak tűnt a nő, elmondta, hogy mi lesz a dolgom. Változó műszakban dolgozó egyedülálló anyuka, meg a két lánya, 10 és 12 évesek. Reggel kelteni kell őket, suliig elkísérni, aztán szabadidő, amíg sulijuk van, majd értük menni, különórára meg foglalkozásra vinni őket, otthon esetleg a leckéjükben segíteni, figyelni rájuk, este időben ágyba küldeni őket. Külön kiemelte, hogy heti 3x jár hozzájuk takarítónő, úgyhogy nekem takarítanom nem kell. Heti kb. 30 óra munkát beszéltünk meg, fizetés 70 euró. Előtte csak bébikkel dolgoztam, ami egész más, de tök korrektnek éreztem, amit felsorolt, és rögtön rábólintottam.

Egy pici faluban laktunk, társaság nem nagyon volt, neten tudtam csak beszélgetni az ismerőseimmel, és tanultam a nyelvet is. Első pár nap minden oké, majd egy idő után az anyuka, mikor délelőtt otthon volt, elkezdett flegmán beszólogatni, hogy miért ülök állandóan a laptopom előtt, meg hogy ha ennyire ráérek, mossak ki, teregessek, vásároljak be és hasonlók. Udvariasan megjegyeztem, hogy elvileg most szabadidőm van, és azt csinálok, amit akarok, de megállapodhatunk, hogy plusz pénzért vállalok plusz munkát. Erre még ő háborodott fel, hogy milyen pénzéhes vagyok, és hogy ő ilyet még nem látott. De végül is megbeszéltük, hogy heti 10 euróval többet kapok. Na, szerintem itt rontottam el, hogy ebbe belementem. Ha valaki, aki ezt olvassa, au pair vagy annak készül, ilyet soha ne csináljon! Ezután állandóan azzal zsarolt az anyuka, hogy azért adja a plusz pénzt, hogy plusz munkát végezzek, és igenis csináljak meg mindent azonnal, amikor szól. Később már egy csomó mindent elvárt még azon túl is, amit elvileg a plusz pénzért megbeszéltünk. Pl. hogy rendszeresen főzzek az egész családra. A két csaj olyan szinten válogatós volt, hogy pl. a tükörtojást nem ették meg, ha a sárgájába egy pici belement a fehérjéből, meg ha a pirítós már langyos volt, mire kijöttek reggelizni, akkor az már nekik nem kellett, süssek frisset. Szóval örülhettem, ha egyáltalán megették, amit főztem nekik.

Azt meg hozzáteszem, hogy a leckeírásban a segítségem is abból állt, hogy kb. komplett fogalmazásokat diktáltattak le velem (olyan nyelven, amit csak középszinten beszéltem), meg matekpéldákat oldottam meg helyettük, mert csak rinyáltak, hogy ők ezt nem értik és úgyse tudják megcsinálni.

A lényeg, hogy odáig fajult, hogy amikor az anyuka épp otthon volt, akkor bármikor a rendelkezésére kellett állnom, különben mindennek elhordott. Teljesen eltűnt az elején megbeszélt fix szabadidőm, sose tudtam, mikor fog megint hívni dolgozni az anyuka. Kb. semmibe nem tudtam belekezdeni, mert ha hívott, azonnal ugranom kellett. A hétvégéim mondjuk legalább szabadok voltak, mert a lányokat elvitte az apjuk, az anyuka meg sokszor elutazott, úgyhogy néha teljesen egyedül voltam a házban. De hétfőtől péntekig gyakorlatilag reggeltől estig meló volt.

Titokban elkezdtem új családot keresni, és az anyukának csak akkor szóltam, amikor már megvolt a család, költözési időpont meg minden, kb. 1 héttel költözés előtt. Egészen békésen sikerült megbeszélni, mondtam, hogy nem jött be nekem ez a környezet, mert kisbabákkal jobban szeretek dolgozni stb. Ami kb. igaz is volt. Azt hittem, tök jól sikerült lezárni, de aztán pár nap múlva a képembe mondta a kisebbik gyerek, hogy ő örül neki, hogy az anyukája KIRÚGOTT, mert a következő au pair biztos sokkal jobb lesz, mint én. Mondom magamban, oké, akkor ezek szerint a gyerekek úgy tudják, hogy engem kirúgtak, nem pedig felmondtam. Ezt már rájuk hagytam, nem is érdekelt igazán, így utólag még vicces is. Az új család, akikhez utánuk kerültem, amúgy nagyon aranyos volt, róluk csak jót tudok mondani.

Legyél óvatos, mert ha nincs szerződésed csupasz fenékkel találhatod magad az éjszaka közepén egy idegen városban, egy idegen utcán egy hiányos életrajzzal.

A házi szülők jó helyzetben vannak, gyakorlatilag olyan hülye órákat beszélnek meg, amilyen eszükbe jut, és a naív keleteurópai lánykák simán dolgoznak szerződés nélkül aprópénzért (igen, én is belementem, mert muszáj volt).

Kell az a papír, amin rajta van, hogy mit, kinek, ki, mikor és mennyiért. Adja meg a két szabadnapot, és ha egynél több gyerek van, fizessen többet mint az országban legálisan megállapított minimum.

Ha arra hivatkozik, hogy képzetlen vagy/nincs elég munkatapasztalatod, ezért kevesebbet fizet, ints be. Ez egy képzést nem igényelő munka, ha magas igényei vannak, keressen bejáró bébiszittert, annak lesz hozzá diplomája.

Mivel benttlakó vagy, a jó kommunikáció, légkör kulcsfontosságú.

Különösen idősebb gyerek mellett, ahol már a gyerek felfogja az erőviszonyokat, és tudja, hogy bármikor cserélhető alkatrész vagy és ha úgy tartja úri kedve szétszivat.

Szóval tanács, ha kicsit is vihar van a biliben, dobbants. Titokban keress, és csak akkor szólj, ha már bombabiztos az új hely.