Hogy tetszik a versem?

Friss voltam, mint a harmatos fűszál,

de egy tüske szívemből mégis kiáll...

Bíztam benned, de te átvertél engem,

miattad kell most szomorúnak lennem.

Azt akarom, hogy szeress, hogy végigsimítsd combom,

kezeid kezeimben érezhessem, közben csókolj arcon...

Légy csak az enyém, senki másé, soha,

ha szíved a helyén, nem leszel ostoba,

Légy mellettem minden nap, minden percben,

hogy bármikor megsimíthatsd puha langy testem...

Érzékeny lélek, mely szabadon száll,

mely a te ablakodig meg sem áll.

Vízcsebb vagyok, mi a napon elpárolog,

már tudom, hogy neked egy senki vagyok... :(

Azt hittem igaz, azt hittem szeretsz,

azt hittem valós, azt hittem helyes.

Olyan volt, mintha másik felem volnál,

sokkal több vagy most is sima barátnál.

Kisírt szemekkel gondolok mindig rád,

bárcsak én lennék az egyetlen babád.

Én szeretlek téged, hiába szeretsz te mást,

hiába van nálam szebb, ő is okoz majd csalódást.

Én kellek neked, rájössz majd egyszer,

csak kérlek: engem soha ne felejts el..