Mit csináljak? Semmi életcélom nincs, nem érdekel semmi.

20 éves lettem pár napja. Nem volt sosem sok barátom, igaz barátom voltak akikkel jobban voltam egy pár évig és igaz barátnak tekintettem akkor, de suliváltás stb miatt mindig megszakadt a kapcsolat. Most jelenleg szintén nincsenek barátaim. 18 éves korom óta az életem egy katasztrófa. Mindig is szerettem volna egy barátnőt, de sosem jött össze. Elhatároztam, hogy pestre megyek egyetemre egy sport miatt amit csak ott tudok csinálni. Érettségim apámék szerint szar lett, minden 60% fölött, ami kellett az egyetemhez az 80 fölött bőven, így lazán megvoltak a pontjaim, ezekre gyúrtam. Közben még Pestre kerülésem előtt megismerkedtem egy pesti lánnyal, akivel azóta is együtt vagyunk, és nagyon szeretjük egymást. Első évben kolis voltam, egyáltalán nem voltam boldog ott, nem az én közegem és a tanulmányaim egyenlőek voltak a nullával. Második félévben csináltam meg gyakorlatilag az elsőt, 3-4 es eredménnyel, akkor hajtottam nagyon, hogy ne kerüljek át fizetősre. Apámék mondták, hogy hagyjam abba ha nem megy, de barátnő miatt nem akartam hazajönni. Második évemben lett albérletem, mert nem vettek vissza koliba meg nem is akartam oda menni. Tanultam, ahogy tudtam az első félévben meglett minden, második félévben viszont nagyon be se jártam, nem érdekelt az egész meg nem is hibázhattam volna bizonyos tárgyakbol, mert ha nem lett volna meg akkor ha el is végzem az egyetemet fizetni kellett volna vissza, hála a hallgatói szerződésnek és nem akartam 1,5 millás tartozást. Többek között ezért is határoztam ugy, hogy abbahagyom, és inkább legyen most 500 ezer tartozásom. Azt a bizonyos sportot pár hónapja kezdtem el, amit már nagyon sajnálok, mert azért mentem főként pestre, de előtte főleg időhiány, illetve pénz miatt nem mentem el, meg féltem is, mivel nem nagyon szeretek/tudok ismerkedni. Gyakorlatilag itt vagyok egy érettségivel 500 ezer tartozással, két évet elbaszva, céltalanul, úgy, hogy semmi sem érdekel. Olvasgattam OKJ képzésekről és hát eléggé elkeseredtem, mert írják, hogy semmit se ér és midnen suliban szarnak az emberre nem is tanítanak semmit. Nem akarok újabb éveket elbaszni. Mihez kezdjek? Teljesen tanácstalan vagyok. És boldogtalan. Mióta hazaköltöztem uyganugy nem csinálok semmit, nem érdekel semmi és csak a vita van itthon is.