Mit jelent ez az rendkívül különös álom?

Azt álmodtam, hogy az énekkarral elmegyünk a Mátrába. Ami itt van városunkban híd, arra felmegyünk, és a dombon lefelé nézünk. A domb tiszta hó volt. Két viszonylag helyes fiú szórakozott velem, hogy majd lelöknek, de én kérleltem őket, hogy nemár.

Aztán mondta az énekkaros tanárnő, hogy jöjjünk. Ekkor a másik irányba nézünk (ahol eredetileg az autók mennek) és egy végtelen nagy hófehér dunnát látunk, amibe mindenki beleugrik, és csúszik lefelé.

Én is így teszek. Az egész nagyon puha. Négy ilyen van egymáson, a végükön mindig egy újabb puha dunnába esünk.

Lent naplemente van, végtelen sok narancssárga, és lila virág. Félek a méhektől, de egysincsen.

Hát elkezdek szaladni bennük. Gondolok is rá, hogy ide szüleimmel is eljövök.

Aztán a Balaton parton vagyunk, már sötétedik, minden gyönyörű, és az egyik fiú (akikkel ott fönt találkoztam) egy tengeri csillagot ad oda, és mondja, hogy kár hogy többet nem találkozunk, majd megcsókol.

13L