Valaki írna nekem egy A4-lapra való kis fogalmazást a mezei juharról és a túzokról?

Szia!

Itt egy összefoglaló a mezei juharról:

Európa északi részének kivételével szinte mindenütt megtalálható, gyakori juharféle. Szinte az összes hazai erdőtársulásban megtalálható.

Termőhelyi igényét tekintve rendkívül széles tűrőképességű. Jól viseli a téli fagyokat és a nagy meleget is. Sem fiatal, sem idős korában nem fényigényes, a második lombkoronaszintben jól érzi magát. Zárt állásban is sűrű koronát fejleszt, kérge már fiatalkorban is cserepes, gyakran paralécesedik. Levelei karéjosak, a karéjok csúcsa és öble egyaránt tompa. Virágzata sátorozó, a kis virágok színe hasonlóan Hegyi és Korai juharéhoz sárgászöld. Termése ikerlependék, a két szárny egymással 180 fokos szöget zár be. Terjedését segíti a jó sarjazó képessége, ezért sok helyről szinte kiirthatatlan. Fája jól esztergálható, elsősorban konyhai eszközök készítésére használják.

Az előbbi válaszoló vagyok.

A túzokról:

A túzok (Otis tarda) a madarak osztályának a darualakúak (Gruiformes) rendjébe a túzokfélék (Otitidae) családjába tartozó Otis nem egyetlen faja. Óvatos madár. Méretre körülbelül akkora, mint egy pulyka, ennek ellenére tud kitartóan repülni, de erõs futólábával nyílt vidékek jellegzetes földlakó madara. Külsejére jellemzõ a szürkésbarna tollazat piszkosfehér mellrésszel.

Magyarország hivatalos madara.Az egyik legnagyobb termetû túzokféle (bár a nagy indiai túzok nála is nagyobb), szárnyfesztávolsága elérheti a 2,5 métert is. A kakas magassága mintegy 100 centiméter és elérheti a 18 kilogrammos súlyt is, de a tyúk átlagosan csak 4,5 kg.

A nagy túzokra jellemzõ a torok két oldalán, az alsó csõrkáva tövénél található, foszlott fehér dísztoll szálakból álló bajusz. Háta vöröses árnyalatú barnássárga, fekete és világos harántsávokkal, hogy az éppen költõ madarat ne fedezzék fel a ragadozók, hasa fehér, melltájéka világosbarna. Amikor a madár násztollazatot ölt, nyakpajzsa is van. Lábán csak 3 ujj van, amelyeket hat szögletû szarupikkelyek borítanak.A túzok számára fontos a zavartalanság. Ennek ellenére kultúrakövetõ faj, kedveli a mezõgazdasági területeket, különösen a repcét, hereféléket, lucernát, az õszi gabonaféléket, amikben jól elrejtõzhet. Fészkét is a termesztett növények közé rakja. Dürgõhelynek azonban a réteket, alacsony füves területeket választja, táplálkozni is kijár ide. Fészkei a mezõgazdasági mûvelés miatt állandó veszélyben vannak. Kedvenc élõhelyei a mozaikos, gyepekkel és mezõgazdaságilag mûvelt területekkel váltakozó, jól belátható, erdõkkel nem tagolt területek.Mindenevõ, nagyobb részt fûfélékkel táplálkozik, de jelentõs arányban fogyaszt rovarokat, csigákat, férgeket, különbözõ magvakat, sõt rágcsálókat vagy kisebb madarakat is elfogyaszt néha.Téli táplálékában nagyon fontos szerepet játszik a repce.Közvetlenül a szaporodási idõ elõtt, a kifejlett kakasok nagy kiterjedésû territóriumot foglalnak el. Különbözõ hangokkal, önmutogató, fenyegetõ magatartással próbálják megfélemlíteni riválisaikat. A tojók felé jellegzetes táncot lejtenek. Fejüket hátrahajtják, faroktollaikat felmerevítik, szárnyaikat kifordítják, torokzacskóikat felfújják. Ezeket a tevékenységeket nevezzük dürgésnek.

A tojó a földön kisebb mélyedést váj és fûvel béleli ki. Fészekalja 2-3 szürkészöld, barna foltos tojás. A költési idõ 20-28 nap. A csibék fészekhagyók, néhány óra elteltével követik a tojót, mely még 4-6 hétig gondoskodik róluk. Mivel csak egyszer költenek évente és kevés tojásuk van, ezért reprodukciós képességük nagyon gyenge.