Miért dönt valaki úgy, hogy temetési vállalkozó legyen, ill. ehhez kapcsolódó munkát vállaljon, pl. temetőben dolgozzon? (+néhány morbid kérdésem még)

Nyilván ehhez is kell emberi munkaerő, akik temetésnél kiássák a sírt, utána betemetik a gödröt, a ravatali házat ill. hullaházat kitakarítják, festik, vagy a hamvasztást bonyolítják. Vagy a sírkövet, koporsót készítik.

Nyilván a papok, lelkészek, akik a temetést vezetik, nem csak ezzel foglalkoznak, hanem ez is hozzá tartozik időnként a munkájukhoz. Ők azzal a meggyőződéssel állnak hozzá, hogy ezzel még nincs vége az életnek, hanem létezik túlvilág. Vajon a többi ilyen jellegű dolgozó is valami speciális meggyőződésből, hitből végzi a munkáját?

Tudom, nem túl szép és nem túl kellemes kérdés, de régóta foglalkoztat, miért döntenek egyes emberek úgy, hogy ilyen helyen dolgozzanak. Muszájból végeznek ilyen munkát? Hogyan viselik el az ezzel járó lelki terhet? Vagy esetleg szeretik is ezt a munkát?

És hogyan zajlik a hamvasztás? Akik ezt végzik, látnak valamit az egész folyamatból, vagy csak az elején és a végén kerülnek közvetlen a hely közelébe, ahol az egész folyamat lezajlik?

Külön a hozzátartozó (vagy bárki?) kérésére kiássák a sírt és megmutatják, hogyan néz ki a halott? (Filmben láttam ilyet egyszer.) Akik ezt végzik, azoknak ez a munkájuk?

Tudom, morbid kérdések, csak kíváncsi lennék. Remélem, senkire nem volt rossz hatással, aki olvasta.