Valaki le tudná nekem írni, hogy Cortez mikor gitározik Reninek az SzJG-ben?

Időközben megtaláltam ,gondoltam jól jön majd ha valaki rákeres a kérdésre. :)

A The Calling Whercver Yon Will Go cfu dalát kezdte akusztikus előadásban, és észrevettem, hogy tartja a

szemkontaktust a közönségével, aminek következtében a legtöbb lány olyan vörös fejjel ült a fűben, mintha csak

gyalog keltek volna át a Szaharán, fejfedő nélkül. Amolyan „öreg hiba, ejnye, elpirulunk egy daltól...” mosollyal

néztem a lányokat, amikor Cortez a dalt énekelve felém fordult. „If I could, then I would, I’ll go wherever you will go”, énekelte, nekem pedig lángba borult a fejem, és azt hittem, hogy kiugrik a szívem a helyéről. :)

– Reni, leégtél? – mosolygott rám Gábor, én pedig vigyorogva megvontam a vállam, miközben folyamatosan

Cortezt bámultam.

– Lehet. Eléggé süt a nap – motyogtam. Tényleg lesajnáltam a zavarban lévő lányokat? Én? Ez vicces, mert

amennyiben létezik Cortez rajongói klub, annak bizony alapító tagja vagyok. :) Enynyit erről. Mikor Cortez befejezte,szinte elsőként kezdtem tapsolni, majd óvatosan átlépkedtem a törökülésben ücsörgő diákok közt, vigyázva, hogy senkire ne lépjek rá, és kiszedve a zsebemből a büfében átváltott Szent Johanna-pénzemet, lehajoltam, és húszat Cortez gitártokjába tettem.

Ő pedig megragadta a karom, majd magához húzva gyorsan megcsókolt. Az arcom ekkor már szerintem Gondos

hajkoronájának színében pompázott (volt egy kis közönségünk, a tapsolós fajtából...), úgyhogy zavartan kiszedtemmég egy húszast a zsebemből, és azt is odatettem. Ennyit minimum megért a csók.