13 évesen nagynak számítok?

Mi kicsi, mi nagy, ez mindig relatív. Egy 20 centis hangya óriási, de egy 20 centis elefánt rendkívül kicsi.

Ugyanígy van ez átvitt értelembe, jelen esetben az életkor esetén is. Egy 18 éves egy 14 éves szemében felnőtt, egy 40 éves szemében gyerek. Van persze afféle lélektani határ, mikor az ember átlép egy bizonyos életkort, vagy egy életszakaszt. 14 évesen már lehet tulajdonod, stb… Egy az első lépés. A második lépés, mikor betöltöd a 18-at. Ez kb. egybe is esik egy másik alkalommal, az érettségivel. Ez az a határ, ahonnan már felnőttnek számítasz, bár idővel rá fogsz jönni, hogy bizony 18 évesen aligha vagy felnőtt. A következő alkalom, mikor saját munkád lesz.

Valahol ott válik valaki felnőtté, mikor a saját munkájából szerzett saját pénzéből fenntartja magát, nem szorul mások segítségére. Ha probléma van, meg tudja oldani önmaga, és nem kell a szülei segítségét kérnie. Érzelmileg stabillá válik, van saját reális célja, képes tenni is érte, tudja mit miért csinál, mik annak a következményei, magyarán képes felelős döntést hozni az életében.

Szóval 13 évesen innen nézve nagyon nem számítasz nagynak. Viszont 13 évesen már elkezd kialakulni a személyiséged, saját céljaid – elsőre nem mindig reális, valóban megvalósítható célok ezek – lesznek, saját igényeid, saját hobbid, elfoglaltságod, érdeklődési köröd, amit magad választasz meg. Innen nézve egy 10 éveshez képest természetesen nagynak számítasz, és nem csak azért, mert három évvel több telt el az életedből, hanem minőségileg is más leszel.

Viszont ha az foglalkoztat, hogy nagy vagy-e vagy sem, akkor valószínű, hogy nem vagy az. Ha az lennél, nem lenne lényeges a kérdés, mert tudnád és éreznéd, hogy az vagy, sőt ilyen erősen nem is jutna eszedbe feltenni a kérdést.