Miért utálják sokan a keresztényeket és a vallást?

1. Nem biztos, hogy utálják a vallást, csak nekik nem kell.

2. Gondolkodni jó doldog, rájöhetsz sok mindenre, ami segít az emberekkel bánni, élni az életet, gyakorlatiasabbá lenni és még sok minden.

3. Ha valaki sok mindent tud, attól miért ne lenne biztonságban? Ez a kettő nem függ össze. Sőt, szerintem épp fordított az összefüggés, ha már muszáj neki lenni.

Írod: " jobb egy tudományos,de erkölcs nélküli világban élni?"

Miből gondolod, hogy a tudományos világ erkölcs nélküli? Ne keverd a vallást az erkölccsel. Van olyan tudós, aki igazán erkölcsös életet él és ismerek olyan vallásos embert, aki simán átvágja a másikat, mert csak. ÉSzre sem veszi, hogy valamit rosszul csinált.

Úgy érzem a kérdésedből, hogy még nagyon fiatal vagy. A világ nem fekete-fehér! Nem csak vallásos, jó emberekből (akik mindenkinek csak segítenek) és tudományos gonoszokból (akik tömegpusztító fegyvereket csinálnak) áll a világ. Az átmenetek száma milliárdos.

"ha jól tudom,a legtöbb tudományos elmélet alapja a találgatás"

Rosszul tudod. Nem találgatnak, hanem a megfigyelések során tapasztaltakra keresnek összefüggéseket. Ha találnak egy összefüggést, mindaddig elfogadják azt helytállónak, míg valaki be nem bizonyítja, hogy bizonyos paraméterek mellett nem áll fenn. Ehhez kísérleteket végez, melyeket bárki, bárhányszor megismételhet és az eredméynek újabb tapasztalatokat adnak, amelyekre ismét magyarázatot kell adni, stb.

Közben melléktermékként az összefüggések (melyek megfelelő közelítéssel magyarázatot adnak a világ dolgaira) alkalmassak arra, hogy a tudósok (mérnökök) megalkossák a tévét, számítógépet, sajnos az atombombát is.

De találgatás kevés van a tudományos világban.

A 2. pontodra válaszul:

Igen, van olyan, hogy egy összefüggés, amelyet sokáig tanítanak, egy idő után már nem elfogadott. Ugyanakkor ez nem jelent hazugságot. Pl. az, hogy a Nap kering a Föld körül, helytálló, ha a Földet tesszük a megfigyelés pontjává. Ez a világképp alkalmas bizonyos következtetések levonására, mert a hibahatár a számításokban nem jelentős az adott probléma megoldásakor. Jól jelzi ezt a szóhasználat is: azt mondjuk, hogy a nap kel és nyugszik, nem pedig azt, hogy a Föld elfordul ekkor és akkor. De ez a tudományos megközelítés már súlyos hibákhoz vezetne, ha például egy űrhajó kilövéséről van szó.

A tudományban épp az a szép, hogy semmi sem megkérdőjelezhetetlen. Sőt! Minden igazi tudós szereti, ha elméletét megpróbálják támadni, mert akkor vagy elvetik - és ezáltal leterelik őt a rossz útról - vagy megerősítik, tovább finomítják, ami megint csak előrébb löki a munkájában.

Egyedül a vallás az, ami megkérdőjelezhetetlenül állít dolgokat. Ezt a tudományos gondolkodásmóddal rendelkezők (most nem tudósokról beszélek) nehezen tudnák elfogadni, mert bennük ott az örökös kérdés: "miért?". Ezt ne vedd szorongásos, vagy nyugtalan kérdésnek, inkább örömteli kíváncsiságról szól. Nem akadályozza őket az életben, teszik a dolgukat, családdal, barátokkal, szórakoznak és dolgoznak és mintegy hobbiként keresik a választ a miértekre. A vallásos ember - véleményem szerint - viszont a hétköznapjait is a vallása szerinr éli, nem kételkedik, nem tesz fel kérdéseket (vagy csak felületesen)a vallásának alapjaival kapcsolatban: Miért éppen Isten? Miért az egyház? Miért ezt? Miért így?