Aki Angliában lakik és legalább 1-2 éve és még fiatal, az segítene nekem?

Bocsi hogy nem válaszolok minden kérdésedre, de a legfontosabbak:

Ha angolul nem tudtok akkor ne is törjétek a fejeteket azon hogy Angliába jöttök. Anyudnak nagyon jól kell beszélnie ahhoz hogy azonnal állást találjon és tutira el tudjon titeket itt tartani.

Minél több pénzzel kell jöjjetek, hiszen bármi történhet.

A lakások nagyon drágák. Albérlet szintén. Londonban egy dupla szoba 100font körül van, (sőt több) és akkor ugye ez egy tomegszállás.

1 szobás lakás 850gont alatt nincs + rezsik.

Vidék gondolom olcsóbb valamivel.

Szia!

Én 30 éves leszek idén, majd 6 éve élek Angliában (itt is maradunk), párommal jöttem ki, most már van egy 3 éves kislányunk. Ismerek egy családot, ahol 2 gyerek van, a nagyobbik a lány (most 17 éves), a kisebbik a fiú (13 azt hiszem), olyan 3 éve vannak kinn. A lány jó volt már előtte is angolból, egy év alatt már elbeszélgetett bárkivel, ma már majdnem anyanyelvi szinten beszél. A fiú azt hiszem még nem tanult otthon nyelvet, itt kezdte el. Mára már ő is nagyon jól beszél. Nagyon hamar beilleszkedtek, angol iskolába jártak természetesen, külön tanár foglalkozott velük, de csak rövid ideig, mert hamar belejöttek. Ők alapjáraton jó tanulók, jó eszűek. Sok haverjuk van, teljesen elfogadták őket. A fiúnak annyira nincs honvágya, inkább a lánynak, mivel ő idősebben került ki, több barátja volt már magyarban. Minél idősebben kerülsz ki, annál valószínűbb, hogy hiányozni fog sok minden. Szerencséjük van a szülőknek, nem túl lázadó, alapjáraton jó gyerekek. Főleg a lány. Az iskolát az angolok 4 évesen kezdik, ezért van az, hogy pár osztállyal esetlet feljebb kerülsz. Természetesen a tanulni való szinte teljesen más. Az alapdolgok sem teljesen ugyanazok. Ugyanúgy megtanulsz számolni, írni, olvasni, csak kicsit másképp számolnak például. Az irodalom, nyelvtan is más, hiszen otthon főleg magyar írókról költőkről tanulsz, itt meg főleg angolokról. Történelem, földrajz, biológia, minden kicsit más. Ők például nem törekednek annyira arra, hogy mindenféle fölösleges anyaggal tömjék teli a gyerek fejét. Itt az a lényeg, hogy megtanulja az alap dolgokat..nem mindenki akar a legyen ön is milliomos-ban szerepelni. Az élet a gyerekek számára szabadabb talán. Más erkölcs szerint nevelik a gyerekeket. Részben jó, részben nem. Ha mindkét szülő dolgozik, minimálbéren vannak, akkor egy gyerek vígan eltartható anélkül, hogy nézni kéne a boltban, hogy melyik kenyér az olcsóbb, azt vegyük. Náluk úgy van, hogy az asszony minimálbéres, férje majdnem másfélszer annyit keres óránként. A gyerekek amit kiejtenek a szájukon, meg tudják venni, jobb időkben minden hétvégén oda vannak valahol kirándulni (ilyen egy napos kirándulások, néha csak a benzinpénz a többlet, mert néha csak túrázni mennek) Mi még nagyon nem tudunk csatlakozni, mert a lányunk már túl nagy ahhoz, hogy cipeljük órákon át, de még túl kicsi, hogy annyit gyalogoljon. 1-2 év és mi is megyünk.

Az már más kérdés, hogy valóban ki tudtok e jönni, mert ahogy az előttem válaszoló írta, nem könnyű megmaradni itt.

Pláne, ha egyedülálló szülő jön ki, nem is egy gyerekkel. Alanyi jogon csak nagyon kevés támogatás jár, de az olyan kevés, hogy nem lehet megélni belőle. Azonkívűl ez nem úgy működik, hogy kijöttök és majd lesz valami. Ma már az albérlethez munka kell, ha nincs munkád, nem kapsz albérletet. Az a család, akiről beszéltem, úgy jöttek ki, hogy a férj már itt dolgozott jó ideje, mikor az asszony a gyerekekkel kijött. Akiket itt ismerek és tudom, hogy már volt gyerekük, mikor kijöttek, mind úgy jött ki, hogy vagy az asszony, vagy az ura jött ki előbb. Akiknek itt lett gyerekük, azok meg úgy, mint mi, együtt.

A leírásodból esélytelennek látom az egészet. Ismerős is kell a közelbe. El kell dönteni, milyen környékre akartok (Észak, dél, nyugat, kelet, azon belül kábé melyik városba)

Mi úgy jöttünk ki, hogy már évek óta tervezgettük, hogy kijövünk, mindennek utána néztünk. Tudtam, hogy egy volt osztálytársam kinn van, felvettem vele a kapcsolatot, és ő intézett nekünk szállást, de többet nem tudott segíteni, de már ez is hatalmas segítség volt. De ez már egy másik történet. Mielőtt kijöttök, minden téren tájékozottnak kell lennetek, de ez nem egy 6.-os dolga. Ez anyukád dolga, de őszintén szólva én nem tennék ilyen merész...nem is merész, inkább buta lépést, hogy több gyerekkel elindulok egy ismeretlen országba, ezt így nem lehet. Ha ezt megteszi, nagyon szoríts anyukádnak, hogy szerencséje legyen, mert ha nem...abba szörnyű belegondolni, még pénzetek se lesz visszamenni magyarba, s akkor mit csináltok?

Ha nincs semmi segítség, erről beszéld le.