Miért gondolok mindig a saját halálomra?

Rengeteg okot tudnék arra felhozni, miért nem szeretnék élni. Tudom, hogy fiatal vagyok és még semmit sem tudok az életről, de valamiért mégis, sok nekem a mindennapi stressz, a viták, a beszólogatások.

Az, hogy most ilyen vagyok, azzal kezdődött, hogy apám 12 évesen felpofozott, és olyanokat mondott, amik nagyon fájtak. Azóta vagdosom magam. Ez nem érdekli a szüleimet. Gyakran álmodok azzal, hogy de jó lenne meghalni. Meg rengetegszer van az, hogy megvágom magam. Szeretem látni, ahogy vérzik a kezem, ezzel is könnyítem a lelki fájdalmamat. Tavaly el lógtam az iskolából, mert öngyilkos akartam lenni. Azt akartam, hogy elüssön egy vonat. De (sajnos) meg gondoltam magam.. Néha veszek be nyugtatót, mert szétvág az ideg. A suliban nem tudok órán úgy ülni, hogy ne járna a lábam, vagy ne tördelném a vonalzómat.

Már kb 1 hónapja tervezem, hogy el fogok menni itthonról. Már búcsúlevelet is írtam..

Miért lehet ez az egész, hogy nem szeretnék élni? Lehet ezzel kezdeni valamit?

15/L