Problémám a következő:Sötétben eszméletlenül félek. Fiú létemre. Teendőm? (lent Vázolom. )

Első horrorisztikus történet,amit láttam:9 éves lehettem,mikor láttam a sokaknak ismerősen hangzó: Igaz,vagy koholmány? című filmet.És abban volt annyi hihetetlen halál,ami igaz történet volt...De egy nagyon mélyen hatott rám.A cukrásznak esküvőre kellett tortát sütni..Beindította a sütőt,hogy melegedjen(jó nagy sütő volt)és ő addig rátette a mázat meg ilyeneket...Kinyitotta a sütőt,és mit látott?Hát azt,hogy vagy egy rokona,vagy egy sima átlag ember ott égett a sütőben.Na amikor azt megláttam,és benyögték hogy ez igaz volt,utána több napig nem tudtam rendesen aludni.Utána meg jöttek ilyenek,hogy Sikolyt láttam,Fűrészt láttam,Sivatagi rémálom,Kör,stb...És ezeket is úgy láttam,hogy TV-t kapcsolgattam,és akkor láttam meg.És hogyha én elkezdek valami ilyet nézni,szinte az önkontrollom teljesen kikapcsol,és nem vagyok képes a gyilkosság végéig elkapcsolni,hogy ne lássak horror jeleneteket.És mostmár ott tartok,hogy megnézek egy gyengébb krimit,és attól is félek.Hogyha sötétben járkálok,szinte minden lépés után hátranézek,és azon kombinálok,hogy mi van,hogyha most mögöttem van?Mi van ha már előttem van?És ezért sötétben nagyon ritkán térek haza.Ráadásul beképzelem a fejüket akárhova sötétben,és szerintem a hangokat is behaluzom.De egyszerűen nem vagyok képes kiverni a fejemből ezeket.. Pedig állandóan ezt hajtom magamban,hogy ilyenek nem léteznek,kitalált szitu..De mindenhogy félek.Próbáltam azt is hogy kiverni a fejemből,valami teljesen másra gondolni sétálás közben.De valamilyen úton-módon mindig előjön.Mit tehetnék,hogy ez elmúljon?