Lustaságnak vagy minek neveznétek ezt?

Mikor volt párom, igaz nem laktunk együtt, de mikor egymásnál aludtunk én leggyakrabban estére már lusta és kedvetlen voltam "arra" pedig szerettem. Nem is annyira a kimerültség miatt csak az alvás jobban felizgatott. Ő nem ilyen volt, ő a toppon volt. De az a gáz, hogy sokszor más időpontban is, mondjuk nap közben ha úgy volt. Most nincsen senki, de ha belegondolok esténként mikor már aludni készülök, meg mikor itt is írnak ilyeneket, eszembe jut , hogy mennyire nem esne jól még este hancúrozgatni. De azért nem mindig, csak gyakran. A vágy megvan bennem csak lankad elég hamar, gondolatban erősebb, a fizikai megvalósításban meg gyengül. Nagyon nagyon gáz vagyok? Nem vagyok kövér sem, hogy azért lennék ilyen. Tudom, hogy a kérdés is gázos, de nagy baj lenne velem?