Mi lenne a következménye?

Ha felmondasz, akkor ugye ott van a felmondási idő, tehát nem tűnhetsz el csak úgy egyik napról a másikra, különben ennek következményei lehetnek. (Pénzbüntetés, akár pereskedés is.) Ha nem akarsz túl sokat találkozni a főnökkel, akkor célszerű közös megegyezéssel felmondani és megegyezni abban, hogy a munkaviszonyt azonnali hatállyal szüntetitek meg. Van még ugye rendkívüli felmondás is – amely esetén nincs felmondási idő –, de ennek a részleteiről nem sokat tudok. Ha bizonyítani tudod, hogy alaptalanul, törvénytelenül jártak el veled, akkor meg lehet ezt is lépni, de ebben az esetben is be kell nyújtanod a felmondásod. (De ha jól tudom, akkor ez pl. történhet tértivevényes ajánlott levélben is.)

De majd egy jogilag képzettebb ember talán válaszol.

Annyit hozzáteszek, hogy egy felmondás nem érzelmi kérdés, hanem jogi kérdés. Tehát tedd félre a sértődöttségedet, dühödet, mert később sokkal rosszabb következményekkel kell akár szembesülnöd.

A felmondási idő nem függ attól, hogy hónap vége van-e. Megint más, hogy ki mit mond, meg megint más, hogy mi áll a törvényben. Még ha a főnököd mondja azt személyesen, hogy nem kell holnaptól bejönnöd, attól még a törvény szerint le kell töltened a felmondási időt. Abban az esetben lehet eltérni, ha közös megegyezéssel szüntetitek meg a munkaviszonyt – ami ugye nem felmondás –, de ebben az esetben ezt írásban kell rögzíteni.

Pl. mi van, ha a főnököd a hónap végén úgy dönt, hogy megszívat, és feljelent azért, mert nem töltötted le a felmondási időt? Hogy tudnád bizonyítani, hogy ki mit mondott? Másrészt miben befolyásolja ez a törvény hatályosságát?

Nem azt mondtam, hogy érzelmi okokból mondasz fel, hanem azt, hogy ne érzelmi alapon hajtsd végre a felmondás folyamatát, hanem higgadtan, az ide vágó jogszabályok betartásával.