Csak reagálom tul vagy mégis van benne egy kis igaz?

15 éve barátok vagyunk Olgával.Joban rosszban,mindig velem volt. Lassan 8 honapja van barátja,amivel semmi baj nincs,mert nekem is.Egyszerre jöttünk össze a fiukkal.

Az utolso 3 honapban,és a szünetben találkoztunk összesen kétszer,de akkor is csak azért,mert elkisértem ruhát venni.De ezelött mindennap együtt mentünk szoliba stb.

De már sosem keres,teljesen elhanyagol.A növére barátnöjével log sokat,de elmondása szerint még mindig én vagyok neki a legjobb. Megkéne vele ezt beszélnem,hogy nekem mennyire rosszul esik,vagy hagyjam ? Valahányszor vitatkoztunk,mindig én engedtem,ö meg mindenért letol.Olyaért is,amihez semmi közöm.Tehát szinte folyamatosan bánt,szavakkal. De én még mindig a legjobb barátnömként tekintek rá.Anya szerint okosabb lenne,ha rá se néznék,és majd észbe kap,de nem ugy ismerem. : / Valaki valami tanács ? Nem vagyok az a cseléd tipus,aki mindent tür,csak ismerem,és ha felhozom neki,ismét haragban leszünk.