Mi a régész? , szeretnék megtudni mindent a régészetről, milyen iskolai végzettséget végezzek el, mennyit keres stb.

RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: régészet (Archaeology)

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA)

szakképzettség: okleveles régész

a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Archaeologist

választható szakirányok: ősrégészet, antik /görög-római/ régészet, római provinciák régészete, kora keresztény régészet, népvándorlás kori régészet, középkori régészet, kora újkori régészet, az Eurázsiai steppe és a finnugor népek régészete, az ókori Elő-

Ázsia régészete, archaeometria (Prehistory, Classical (Greek and Roman) Archaeology, Roman Provincial Archaeology, Early Christian Archaeology, Archaeology of the Migration Period, Medieval Achaeology, Archaeology of the Early Modern Period, Archaeology of the Eurasian Steppes and Finno-Ugric People, Archaeology of the Ancient Western Asia, Archaeometry)

3. Képzési terület: bölcsészettudomány

4. A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok:

Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe a történelem alapképzési szak régészet szakiránya.

5. A képzési idő félévekben: 4 félév

6. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

6.1. A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;

6.2. A differenciált szakmai anyaghoz, illetve szakágakhoz rendelhető kreditek száma: 70-90 kredit;

6.3. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető minimális kreditérték: 6 kredit;

6.4. A diplomamunkához rendelt kreditérték: 20 kredit;

6.5. A gyakorlati ismeretek aránya az intézményi tanterv szerint legalább: 30 %.

7. A mesterképzési szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik a régészet általános ismeretanyagából és a választott szakágak ill. azok segédtudományainak területén megszerzett ismereteik birtokában képesek a régész mesterség gyakorlására. A forrásfeltárás és ?értelmezés régészeti módszereinek ismeretében legalább két korszak problémáit ismerik. A végzettek alkalmasak régészeti források és lelőhelyeket felkutatására, feltárására és feldolgozására, valamint ilyen jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére. A régészeti emlékanyag mellett ismerik a kulturális örökség más területeit is, és felkészültek arra, hogy ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatokat ellássanak minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása. Emellett rendelkeznek olyan ismeretekkel, amelyek a közgyűjtemények régész-muzeológus munkakörének betöltéséhez szükségesek. Felkészültek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatásához.

a) A mesterképzési szakon végzettek ismerik:

egy fő- és egy mellékszakág módszertanát és tudásanyagát,

a régészeti források feltárásának, elemzésének és értelmezésének módszereit,

a régészeti muzeológia és örökségvédelem módszertanát és tudásanyagát,

az összetett tudományos problémákkal foglalkozó dolgozatok elkészítésének módszereit,

a régészeti felderítő munka és az ásatások megtervezésének, vezetésének és dokumentálásának módszereit,

a fogalmi gondolkodás és absztrakció értő használatát,

a szak idedennyelvi követelményén túl, a főszakág jellegzetességének megfelelő, intézményi tantervben meghatározott élő idegen nyelvet olvasási szinten.

b) A mesterképzési szakon végzettek alkalmasak:

régészeti források és lelőhelyek felkutatására, feltárására és feldolgozására,

a régészeti jellegű múzeumi gyűjtemények kezelésére, a közgyűjtemények régész-muzeológus munkakörének betöltésére,

a kulturális örökség más területeinek kutatására, és ezen örökséggel kapcsolatos alapfeladatok ellátására minden olyan intézményben, amelynek feladata a kulturális örökség feltárása, védelme, feldolgozása és bemutatása,

régészeti problémák tudományos szintű kutatására és publikálására,

legalább két idegen nyelv birtokában saját tudásuk folyamatos bővítésére.

c) A szakképzettség gyakorlásához szükséges személyes adottságok és készségek:

a régészet iránti magas fokú motiváció és elkötelezettség, mély felelősségérzet a kulturális örökség védelme iránt,

a régészettel kapcsolatos tudományos problémák felismerésének és alkotó kezelésének képessége,

megfelelő szintű nyelvtudás a hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozásához,

múzeumi gyűjtemények kezelésének és gyarapításának képessége,

ásatás és más régészeti terepmunka önálló irányításának képessége,

saját tevékenység kritikus értékelésének képessége, valamint értékek kialakítására és megtartására törekvő céltudatos magatartás.

8. A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

8.1. A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei 15-20 kredit:

régészeti muzeológia, örökségvédelem, múzeumi munka gyakorlati ismeretei, ásatási terepi ismeretek, ásatás szervezési és vezetési ismeretek.

8.2. A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei 90-110 kredit:

differenciált szakmai ismeretek 70-90 kredit:

a) választható szakágak ismeretei:

az alábbiak közül két szakág választása kötelező, amelyből a főszakág kreditértéke 40-50, a mellékszakág kreditértéke 15-20:

ősrégészet, antik /görög-római/ régészet, római provinciák régészete, kora keresztény régészet, népvándorlás kori régészet, középkori régészet, kora újkori régészet, az Eurázsiai steppe és a finnugor népek régészete, az ókori Elő-Ázsia régészete, archaeometria;

b) a főszakághoz kötődő további speciális ismeretek 15-20 kredit:

a főszakág jellegének megfelelően a kötelező témaköröket kiegészítő speciális ismeretek az alábbi témakörökben: településrégészet, temetők régészete, építészet, művészet, kézművesség, csere és kereskedelem, epigráfia, oklevéltan, éremtan, címertan, pecséttan, ikonográfia, vallástörténet, forrásolvasás, gazdaságtörténet, technológia, georégészet, légirégészet, paleopatológia stb;

diplomamunka: 20 kredit.

9. A képzéshez kapcsolt szakmai gyakorlat követelményei:

A szakmai gyakorlat tanásatásokon történik, melyek időtartama 70 óra, valamint múzeumi gyakorlat, melynek időtartama 110 óra.

10. Idegennyelvi követelmények:

A mesterfokozat megszerzéséhez legalább egy, bármely olyan élő idegen nyelvből, amelyen az adott szakmának tudományos szakirodalma van, államilag elismert, középokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga vagy ezzel egyenértékű érettségi bizonyítvány vagy oklevél szükséges.