Szerintetek minek kér valaki segítséget, ha úgyse fogadja meg azt?
Sziasztok!
Megfigyeltem, hogy sokak, akik segítséget kérnek, nem is akarnak igazán változtatni a helyzeten. Akár élőben, akár neten számtalan olyan alkalommal találkoztam, hogy valaki így meg úgy sajnáltatta magát, hogy neki milyen rossz, de amikor a javulás érdekében változtatni kellett dolgokon, akkor nem tettek semmit. Így természetesen minden maradt ugyanolyan. Sajnos azt figyeltem meg, nagyon sokan csak sajnáltatni akarják (akár itt is) magukat, de valójában nem tennének meg közel sem annyit a javulásért, amint amennyit a bevezető sugall. Ismerősek ezek?
- már nem bírom tovább...
- nagy a végem járom....
- kilátástalannak érzem a helyzetet....
- bármit megtennék, hogy....
- kérlek, segítssetek, mert...
- stb.
A másik csoport meg az, akinek elkezdesz segíteni és elkezd kombinálni, hogy nem a segítségért segítesz, hanem mert vmi érdeked fűződik hozzá. Ez által a "túl szép, hogy igaz légy" effektus játszik és ezért szépen köszönik szépen, de inkább ne segíts.
Kérdem én, hogy akkor ezek az emberek miért kérnek segítséget, ha nem is akarnak változtatni? Komolyan azt gondolják, hogy ha valaki 2 szót szól valakihez az segít? Vagy azt várják, hogy valaki azt írja, amit ők szeretnének, h írjanak nekik? (vagy mondjanak) Szerintetek így hogyan lehet igazán segíteni valakinek? Szerintem sehogy...
Egyszerűen nem értem, akkor mire fel ezek az önsanyargatások. Van erre ötletetek?
Köszi a válaszokat!
Üdv
válasza:Mert az emberek szeretik a másikra zúdítani a lelki szennyest, de szarnak megváltozni, mert arra lusták, vagy nem tudnak, és századszor is belelépnek ugyanabba a szarba.
Én mint "segítő", szerintem többet változtam, mint akiknek segítettem, de ez így van jól.
Én pont abba a kategóriába tartozom, aki feldobta ide a problémáját. Igazából nem is segítséget vártam, csak választ a kérdéseimre, hogy megértsem mi miért történik. A magam példájából tudom, hogy az ember mindig okosabb, ha más problémájáról van szó, viszont ha a saját életében történik valami katasztrófa, akkor leblokkol az agya.
Én már 1 hónapja tettem fel ide a kérdéseimet, amire kaptam is válaszokat, és megértést is. Nagyon jólesett, hogy vannak akik megpróbálják átérezni a fájdalmamat.
Sajnos nekem is elég kilátástalannak tűnt minden, de csak most jutottam el odáig, hogy talán talpra tudok állni. Most kezdem megtenni az első lépéseket, mert idő kellett hozzá, hogy erőt gyűjtsek.
Talán másnak is kell egy kis idő. És nagyon remélem, hogy a többieknek is sikerülni fog a változtatás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!