Jellemezze a lemeztektonikát (kőzetlemezek és mozgásuk, lemezszegélyük típusai) és mutassa be a vulkanizmus típusait, előfordulását!?

A 7 nagy litoszféralemez megnevezése:

Eurázsiai lemez, Afrikai lemez, Indiai-Ausztráliai lemez, Pacifikus lemez, Észak-Amerikai lemez, Dél-Amerikai lemez, Antarktiszi lemez

A lemezszegélyek típusai:

Konvergens lemezszegély: egymás felé mozgó lemezeknél alakulnak ki. Ilyen lemeztalálkozásnál az egyik lemez alábukik a másiknak. Ez a jelenség a szubdukció.

Divergens lemezszegély: egymástól távolodó lemezszegélyek határai. Folyamatosan gyarapodnak, melyekhez az anyagot elsősorban bazaltos vulkanizmus szolgáltatja.

Transzform vetős lemezszegélyek: függőleges síkok mentén kialakult hatalmas oldaleltolódások, melyek mélyen a litoszférába lenyúlnak. Kialakulhatnak divergens lemezszegélyeknél, hogy két lemez határára esnek. Ezek mentén erős breccsásodás jellemző.

Konvergens lemezszegélyeknél kialakult szerkezeti egységek:

Óceáni árok, akkréciós prizma, melanzs, ív előtti hátság, szigetív, kontinentális szigetív, óceáni szigetív, ív előtti medence, ív mögötti medence.

Kontinentális és óceáni szigetív fogalma:

Kontinentális szigetív: az andezites magma a kontinens területén kerül felszínre, és a lemezszegély egyben a kontinens határa. Ekkor kontinentális szigetívek keletkeznek.

Óceáni szigetív: két óceáni lemez konvergenciájánál jön létre, amikor az óceánból sztratovulkánok emelkednek ki.

Passzív és aktív kontinensszegély fogalma:

Passzív lemezszegély: az óceáni és kontinentális kéreg határa nem lemezszegély, hanem lemezbelső területen húzódik. Riftesedéssel, majd szétnyílással keletkeznek, a kontinenshez tartozó óceáni aljat folyamatosan gyarapodik.

Aktív lemezszegély: azok a területek, ahol a kontinens pereme egyúttal lemezszegély. Ezek a szegélyek konvergens, vagy transzform vetős lemezszegélyek, ezért a kontinensszegély környezetében földrengések és vulkanizmus jellemzi. Mentükön szubdukció történik.

A litoszféra lemezek mozgásának 3 oka:

Köpenybeli konvekciós áramlások, lemezmozgásokat előidéző erők, litoszféra izosztatikus mozgásai.

Ha valami kell még akkor dobj egy privátot! :)

Bocsi a vulkanizmus lemaradt!!! :)

A vulkáni formák típusai, a hozzájuk rendelhető kőzetek

Pajzsvulkánok: nagy, kiterjedt, lapos formák 5-10o-os lejtésszöggel. A lávatakaró vastagsága a teljes kiterjedésen közel azonos. Kis viszkozitású bazaltlávák hozzák létre előszeretettel.

Törmelékvulkánok: kúpszerű formák, melyek andezites vagy riolitos összetételű piroklasztokból épülnek fel. A lejtőszöget a piroklasztok mérete határozza meg. A riolit lávadómok is hasonló formációk alkotnak.

Rétegvulkánok: más néven sztratovulkánok. Túlnyomó részt andezites összetételűek. Láva és tefrarétegek váltakozásából épülnek fel. A tefra mennyisége meghaladja a láva mennyiségét. Több ezer méteres hegyeket alkotnak, felépítésük szimmetrikus, lejtőszögük cirka 30o-os. Jellemző egységei a kaldera és a kráter. A kráter felfelé nyitott, tölcsérszerű süllyedék. A kaldera a központi részen kialakult tálszerű, néhány km átmérőjű mélyedés meredek fallal.

Hasadékvulkánok: bazaltos lávákhoz társíthatóak, melyek mentén rövid idő alatt igen nagy mennyiségű láva kerül a felszínre.

A magma fő típusai, ezek jellemző SiO2 tartalma:

Bazaltos (bázisos) magma: SiO2 tartalma 50% körüli, könnyenilló tartalma aránylag kicsi.

Andezites (neutrális) magma: SiO2 tartalma 60% körüli, jelentős könnyenilló tartalommal.

Riolitos (savanyú) magma: SiO2 tartalma 70% körüli és a legtöbb könnyenillő ebben van.

A lávaként felszínre került magmák 80%-a bazaltos, 10-10% pedig andezites és riolitos.

A robbanásmentes kitörések okai, folyamata:

A lávája alacsony viszkozitású, kis gáztartalmú, bazaltos összetételű. Az alacsony viszkozitású lávában a gázbuborékok gyorsan tudnak felfelé szállni, melyek lávaszökőkutat eredményeznek, mely tűzijátékszerű. A lejtőkön gyorsan folyik le és fonatszerű formákat hoz létre. Hűlő láva, növekvő viszkozitás. Ekkor a buborékok nem tudnak már gyorsan eltávozni. Emiatt a megszilárdult kőzetben lyukacsok formájában marad vissza a gáz. Ez a hólyagos bazalt.

A robbanásos kitörések okai, folyamata:

Nagyobb viszkozitású, magasabb gáztartalmú andezites és riolitos lávákra jellemző. Ezek hőmérséklete alacsonyabb a bazaltos lávákénál. A nagyobb viszkozitás miatt a gázbuborékok nem tudnak gyorsan eltávozni, és feldúsulva egyre nagyobb nyomásukkal a lávaanyagot szétfeszítve, röbbanásszerűen repítik szét. Az ilyenkor keletkezett törmelékek a piroklasztok: bomba (>64mm), lapilli (2-64mm) és hamu, vagy por (<2mm). Így létrejövő kőzetek: tufa és agglomerátum.

Plutoni formák

Szubvulkáni testek: maximum 2 km-es mélységben megszilárdult magmatömeget jelent. A szubvulkáni testek megjelenése és a mellékkőzettel való kapcsolatuk alapján az alábbi típusokat különítjük el:

Dájk: a mellékközet rétegeit átmetsző, hosszanti kitöltés.

Teleptelér v szill: a magmás kitöltés a rétegekkel párhuzamos.

Lakkolit: olyan felfelé domborodó teleptelérek, melyek a felettük lévő kőzetrétegek felboltozódását idézik elő.

Vulkáni kürtő: egy hengeres csatorna, melyen keresztül a vulkáni anyag korábban felszínre jutott.

Neck: az erózió révén a felszínen kipreparálódott kürtő.

Nagy kiterjedésű intrúziók: a szubvulkáni testeknél mélyebb helyzetűek és nagyságrendekkel nagyobbak.

Batolit: a legnagyobb magmás test. Szabálytalan alakúak, 10km X 20-30km.

Általában kisebb méretű, eltérő intrúziókból tevődnek össze.

Tömzs: 10 km-nél kisebb átmérőjű plutoni testek, melyek a legtöbb esetben batolitok kisérői.

Xenolitok: a magmatestek felfele mozgása során a felettük lévő kőzettestekből levált kőzetdarabok a magmatestben süllyednek és/vagy beleolvadnak, vagy elkülönült töredékeket hoznak létre. Ezek a kőzettörmelékek, kőzetzárványok a xenoitok.

Bazaltvulkánok lehetséges lemeztektonikai környezete:

Óceánközépi hátságok mentén túlnyomóan mindenütt uralkodóan bazaltos vulkanizmus van. Bazaltból épülnek fel azok a vulkánok is, melyek az óceáni lemezek területén, lemezbelsőkön találhatók. Kontinenseket ott fordulnak elő bazaltvulkánok, a kontinens kettéválása, riftesedés kezdődik. Ez hasadékvulkánok kialakulásával jár. Vannak még szétnyíló lemezszegélyeknél is.

Andezit- és riolitvulkánok lehetséges lemeztektonikai környezete

Andezites vulkánok olyan helyeken jelennek meg, ahol szubdukció zajlik, azaz a konszumációs lemezszegélyek mentén. Riolitos vulkanizmus az óceáni kéreg területén nem fordul elő, csak kontinentális kérgen jelenik meg.

Remélem elég ennyi! :D Előző voltam! :D:D:D