Miért ad a jó Isten lehetetlen sorsokat? Miért ad olyan keménynek és kíméletlennek tűnő életeket?

a véleményem egy bölcs hülyeség lenne.

és egyébként is. ha minden ugyan olyan lenne, nem tudnál mihez viszonyítani.

"Köszönöm szépen! És ezt közölnéd a csúf nyomoréklánnyal is,

aki él-hal a szerelemért, és mégsem lehet meg neki?!

S különben is, mi ez nem lenne mihez viszonyítani?!

Akkor ezek szerint azt mondod, szar a csúnya, mert szar,

de jó hogy van, mert tudod, mi a szép, így a csúnya akkor

is csúnya marad, tehát mindenki utálja, de azért tudjuk,

hogy csúnya, wííí.. de jóóóó!!!

És a lelki világa? Hm? Azzal mi van?"

így van. közölném a csúnya nyomoréklánnyal is, hogy te azért vagy csúnya és nyomorék, mert én szép és egészséges vagyok, és én azért vagyok szép és egészséges, mert te csúnya és nyomorék. a világban kettősség uralkodik. ha nem lenne az egyik, a másik se lenne, mert az egyik miatt lesz valamilyen a másik.

és a szép meg a csúnya, elég relatív fogalmak.

"Egyes embereknek azért van meg mindenük mert tettek érte"

-de azok az egyes emberek is egyszer megöregszenek/megbetegszenek/meghalnak, ugye??

A halál nem mindennapos dolog.

Rendben vagyok.

Azért írtam, amit írtam, mert a vallások (minden világvallás) a halállal való szembenézésre tanítanak.

És a szenvedéssel, és a megpróbáltatásokkal.

Mint a gyönyörű, nagy népmesék. Halhatatlanságra vágyó királyfi. Élet vize. Kár, hogy már kevesen ismerik ezeket is.

Nem náthára gondoltam, van olyan baj is, akár egyik percről a másikra, nagy rózsszín boldogság közepette, ami nagy szenvedést okoz.(pl baleset) Kolontáron a kis Angyal nevű csecsemőt egy pillanat alatt ragadta a halálba anyja karjából a vörösiszap-ár (pont most egy éve volt).

Mindezek ellenére:

Azon vagyok, hogyan tegyem szebbé mások életét. És ettől szép az enyém, nagyon. :)))