Vannak konkrét példáitok a gondolat teremtő erejére?

későn írok,de jobb mint soha.

3 éve hetedikes voltam és megnéztem az egyik suli honlapján az osztályképeket.az egyiknél csak nevek voltak és bemásolgattam őket iwiw-re megnézem,hogy ki-kicsoda.és volt egy fiú,akinek profil képén ö volt,de csak a szemkörnyéke látszódott,eltakarta a többit egy ilyen kendő anyám-kínjával.a lényeg hogy csak a homlokát és a szemét láthattam,mert le volt védve.és arra gondoltam ,milyen csodás ,gyönyörű ,számomra megfogó szeme van.3 éve a tekintetébe belezúgtam egy picit-arra gondoltam milyen jó lenne vele-

2 év után rohadt esős idő.a hajam úgy áll mint egy szénakazal.egy magas ,számomra megfogó és vonzó fiú jön velem szembe.és egymásra nézzünk és belefúrjuk a tekintetünket egymáséba.elkezdtünk szemezgetni.nagyon sűrűn láttam,pedig nem járunk egy suliba,nem közös a baráti körünk,csupán-viszonylag közel lakunk egymáshoz.

egy nap facebookozom és tudod,hogy van oldal sáv,amikor kidob embereket-ilyen közösismerősötökvanstb.-és kidobta ezt a srácot.megtudtam a nevét,nézegetem a képeit.majd eszembe jutott ,hogy iwiw-en is megnézem.és ő volt az.az a fiú,akinek a szemébe 3 éve belezúgtam.

Nem rég dumáltam vele a koncerten.Tetszünk egymásnak.

És az egész csak egy gondolat volt.

:)