Vélemény? (Kérdésed túl rövid, magyarázatod hosszú)
Az elmúlt életeimből kevésre emlékszem, de néhány fontosabb életemre remekül emlékszem.
Emlékszem, hogy milyen büszke voltam, mikor nagy királyom Attila sátrát őrizhettem. Emlékszem, hogy
csatákban mindig az elsők között, menekülők közül az utolsó volt.
Dicső volt és nagyszerű, nála nagyobbat nem hordott a Föld.
Emlékszem, mikor meghallottam Attila nagy királyom halálhírét, az egész hun sereg sírva fakadt:
a nők könnyekkel, a férfiak a vérükkel sírtak. Az egész sereg tudta, hogy Attila nagy királyunkkal
a hunok is elvesztek.
Emlékszem a halálomra, Ernakh herceget választottam, de nem éltem túl a polgárháborúkat.
Emlékszem a következő éltemre is. Árpád vezér fiának seregében voltam. Nagyszerű ember volt.
Arra gondoltam, hogy ő soha nem fog meghalni, hogy vele és apjával, beírjuk nevünket a történelemben
a hunok mellé, de nem így történt: Levente hős vezéremet és csapatomat orvul meggyilkolták. Lehet, hogy néhányan túl élték, de én itt is meghaltam.
A harmadik életemben emlékszem, hogy Koppány táborában voltam. Koppány nagyszerű ember volt, dicső és nemes. Azzal, hogy megszegte Gézának adott szavát, a magyarság érdekeit akarta nézni. Nem akarta, hogy a magyarság elnémetesedjenek.
Az összecsapásunk előtt, nemes vezérem már tudta, hogy elveszünk. Vajk(aki magát Istvánnak hívja) német sereggel támadta meg seregünket. Ezzel nemzetárulást követett el.
Legyőzte seregünket, de seregünk reménykedett, hogy legyőzve minket, dicső halál vár ránk, de tévedtünk.
Asszonyainkat, lányainkat meggyalázták, gyerekeinket rabszolgának vittek, seregünket széjjel verték, hős vezérünk holt testét meggyalázták. Itt is meghaltam.
Most itt vagyok megint, vajon mi vár reám?
Az vár rám, hogy a világ legnagyszerűbb embereit szolgáljam.
Tudom, hogy hős vezéreimmel, nemzetem csillagaival nem fogok többet találkozni, ők már elérték a Nirvánát, őket már nem sújtja a világ szenvedése.
Talán azért élek, hogy tanúja legyek csillagok hazatérésének.
Vajon ki lesz a következő uram?
mikro rájöttem h vszinű ezt valami írásnak vagy bárminek szántad kicsit megnyugodtam... de az első három sor után újra feszült lettem:D
hát, járj még egy kicsit nyelvtan órákra mert ezen van mit csiszolni. csúnya csúnya nyelvtani hibák, szóismétlések, stilisztikai csúszások vannak benne.
Így jobb:
Az elmúlt életeimből kevésre emlékszem, de néhány kedves pillanat megmaradt.
Emlékszem, milyen büszke voltam, mikor nagy királyom Attila sátrát őrizhettem.
Csatában első, menekülőként utolsó volt.
Dicső volt és nagyszerű. Nála nagyobbat nem hordott a Föld.
Attila halálhírére mindenki sírva fakadt: a nők könnyüket, a férfiak vérüket ontották. Mindnyájan tudtuk, hogy Attila nagy királyunkkal a hunok is meghalnak.
Ernakh herceget választottam, de nem éltem túl a polgárháborúkat.
Emlékszem a következő éltemre is. Árpád vezér fiának seregében harcoltam. Nagyszerű ember és vezér volt.
Arra gondoltam, hogy ő soha nem fog meghalni, hogy ő és apja beírja nemzetünket a történelem könyvben a hunok mellé, de nem így történt: Levente hős vezéremet és közülünk is néhányat orvul meggyilkoltak.
A következő életemben Koppány táborában voltam. Koppány nagyszerű ember volt, dicső és nemes. Géza vezérnek adott szavának megszegésével, a magyarságot akarta szolgálni: nem akarta, hogy népünk szolga legyen saját földjén.
Az összecsapás előtt, már mindenki tudta a csata kimenetelét.
Vajk(aki magát Istvánnak hívja) német sereggel támadta meg seregünk.
Dicső halálban reménykedtünk, de helyette: asszonyainkat és lányainkat meggyalázták, gyermekeinket rabszolgának vittek, seregünket széjjel verték, hős vezérünk holt testét meggyalázták.
Most itt vagyok megint, vajon mi vár reám?
Az vár rám, hogy a világ legnagyszerűbb embereit szolgáljam?
Tudom, hogy hős vezéreimmel, nemzetem csillagaival nem fogok többet találkozni, ők már elérték a Nirvánát, őket már nem sújtja a világ szenvedése.
Talán azért élek, hogy tanúja legyek csillagok hazatérésének?
Vajon ki lesz a következő a következő?
nekem még mindig túl sok a mondat,
Az elmúlt életeimből kevésre emlékszem, de néhány kedves pillanat megmaradt. (nekem itt a kedves szó nem illik ide, de ez már az én dolgom)
Emlékszem, milyen büszke voltam, mikor dicső és nagyszerű királyom, Attila sátrát őrizhettem, aki csatában első, menekülésben mindig utolsó volt. (ezzel egy csomó alany-állítmány típusú, szöveget túltördelő mondatot egybe sűrítesz, amitől gördülékenyebb a sztori)
Nála nagyobb embert nem hordott hátán Föld. (nagyobb mit?:)) )
Halálhírére mindenki sírva fakadt: a nők könnyüket, a férfiak vérüket ontották, hisz mindnyájan tudtuk, hogy vesztével a hunok is meghalnak. (felesleges leírnod ennyiszer h Attila, nem változott az alany + újabb tőmondatok amiktől nehézkes az olvasás)
Ernakh herceget választottam, de nem éltem túl a polgárháborúkat.
Emlékszem, mikor Árpád vezér fiának seregében harcoltam. - Nagyszerű ember és vezér volt. - ez a mondat szerintem halál felesleges, és még szóismétlő is, én kihúznám)
Azt hittem soha nem fog meghalni, hogy ő és apja beírja nemzetünket a történelem könyvekbe a hunok mellé, de nem így történt: Levente hős vezéremet és közülünk is néhányat orvul meggyilkoltak. (könyvben benne lap van, írni bele szoktunk)
A következő életemben Koppány táborában voltam. Koppány nagyszerű ember volt, dicső és nemes. (ez a nagyszerű ember még midnig nagyon olyan "szomszédnénis", és nekem még mindig nem illik bele, de ez megint legyen az én gondom) Géza vezérnek adott szavának megszegésével a magyarságot akarta szolgálni: nem akarta, hogy népünk szolga legyen saját földjén.
Az összecsapás előtt, már mindenki tudta a csata kimenetelét.
Vajk(aki magát Istvánnak hívja) német sereggel támadott ránk. (szóismétlés...)
Dicső halálban reménykedtünk, de helyette (ide már túlzás a kettőspont) gyermekeinket rabszolgának vitték, seregünket széjjel verték, asszonyainkat, lányainkat és hős vezérünk holt testét meggyalázták.
Most itt vagyok megint, vajon mi vár reám?
A világ legnagyszerűbb embereit fogom szolgálni?
Tudom, hogy hős vezéreimmel, nemzetem csillagaival nem fogok többet találkozni, ők már elérték a Nirvánát, őket már nem sújtja a világ szenvedése. Talán azért élek, hogy tanúja legyek csillagok hazatérésének?
Vajon ki lesz a következő?
nnna. kielemeztem emg átírogattam neked ami az én szemem nagyon szúrta. neharagudj, hogy belepiszkáltam, ezek csak javaslatok azt csinálsz amit akarsz:) építő jelegű kritikának szántam, nem pedig b*szogatásnak vagy okoskodásnak.
Kedves
A válasz írója 81%-ban hasznos válaszokat ad.
A válasz megírásának időpontja: ma 10:21
A kritikáidat köszönöm, nem haragudtam meg. Matematikus vagyok, nem haragudhatok meg ezért.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!