Mi a véleményetek erről a versemről?

Nevess, Bajazzo, nevess,

hallgasd, ahogy

szíved repes

és hogy int: ne vesd magad

a mélybe.

A világ magát szereti,

ettől forog;

benned azt szereti,

amit aztán magában szerethet,

se bohócot, se tanárt,

se rendőrt, se anyát,

se orvost, se megmentőt,

se gyilkost, se szeretőt.

Csak várd ki, míg

a kard elvágja a

madzagot, mi tartja.

Nem leng továb...

de aztán?

apró manók viszik porait

a szélnek.

A mandolin nem szólal meg

a festményen.

Ez igazságos?

Nem, de az igen, hogy

ott lóg tovább.

Igazság? Kinek lánya

ez, ki férfit és nőt szédít?

Mint egy lidérc.

Csak édesget, de aztán sötét

árnyak közt elillan.

Ó, bárcsak megragadhatnám...

két karját a poros földre szorítva

nevetnék arcába...

Daliborka tornya áll,

majd leomlik.