Miért kék a tenger?

"Sokan állítják (bár lehet, hogy ez csak tévhít), hogy a tenger azért kék, mert az ég tükröződik benne. De, ha ez így van, akkor miért kék az ég?"

Kezdjük először is a színekkel és azok érzékelésével! Ismert a fény hullámtermészete és hogy minden színnek egy meghatározott hullámhossz felel meg. Az emberi szem színlátása a 350 nm hullámhosszúságú ibolyakék sugarakkal kezdődik és a kék, zöld, sárga színen át tart a 720 nm hullámhosszúságú vörös színig. A fény hullámhossza adja azt a dimenziót, amit a pszichológiai élmény szintjén színesnek (színárnyalatnak) tapasztalunk, élünk meg. A szín valójában nem a színesnek látott tárgy közvetlen tulajdonsága, hanem az idegrendszernek a látható fény adott hullámhosszára adott reakciója vagyis lényegüket tekintve szubjektív élmények.

Tévedés, hogy a pohár víz színteléen, a tiszta víznek és a jégnek ugyanis nagyon enyhén halványkék színe van. A tengervíz elnyeli a fénysugarakat, de nem egyenlő mértékben, így a színkép ibolyaszínű és kék sugarait csak kevésbé nyeli el, ezek akár 1500 m. mélységig is behatolnak. Ezzel szemben a vörörs és a sárga sugarakat, már 20 m. mélyen csaknem teljesen elnyeli. Ez az oka, hogy nagy mennyiségben a tiszta vizet azaz a lebegő részecskéktől, planktonoktól mentes vizet sötétkéknek látjuk.

A tengervíz színét befolyásolják a vízben szabadon lebegő planktonok és szervetlen anyagok is. Ezeken a sugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat hoznak létre, legfőképpen sárgás színárnyalatokat, így a tenger színét a zöld irányába tolják el. Folyók esetében hasonló hatást fejt ki a hordalékon megtörő, majd visszaverődő, iletve szóródó fény is. Végül a tengernek színét valóban befolyásolja az ég színe, valamint a fehér-szürkés felhők is. Ragyogó kék ég esetén a tengert még kékebbnek látjuk. Annak észlelése, hogy az ég tükröződése, milyen hatást gyakorol a tenger színére, nagyban függ a megfigyelési szögtől is.