Hogy tetszik ez a vers?

Én írtam. Első próbálkozás versírással.

Véres napsugarak lángolnak a fejem fölött.

Azt hiszem, most megtaláltam az ördögöt.

Vörös szemeivel néz rám gyilkos tekintettel,

De vége lett az álomnak, anyám szólt: kelj fel!

E rémes álom engem egész nap kísértett,

Az ördög állt előttem, mint rémes kísértet.

Remegett a karom, a lábamon alig álltam.

Fejembe suttogott egy hang, azt mondta:

Megtaláltam!

De én mégis bátorságot vettem magamon,

Mert ezt én tovább így nem bírhatom.

Szembenéztem végre a nagy félelmemmel,

Úgy harcoltam vele, mint sintér a vérebbel.

Megfélemlítettem végre az ördögöt,

De az ég csak egyre jobban dörgött-dübörgött.

Megláttam az öcsémet a gonosznak kezében.

Ráordítottam a vadra: TAKARODJ EL INNEN!

S erős szelek fújása közt nagy homokviharban,

Nem tudtam azt sem hogy hol, merre mi van.

Az ördög eltűnt, sose láttam többé,

Legyőzte a félelmemet drága, szeretett öcsém.