Honnan jött a szólásban használt "falrahányt borsó"?

Ez egy hasonlat, mégpedig azt jelenti, hogy hatástalan amit mond az ember. Ugyanis ha a falra 'dobod' a borsót, az 'lepereg', tehát nincs értelme odahányni a falra. Ennyi. :)

Kösz

A Késő-Római pogány vallás szertartása volt: hogy friss borsó szemeket kellett a tűzbe dobni (önteni egy tálkából) és közben fogadalmat tenni. Miszerint: "Hiszek Jupiterben, és a Római Fő Istenekben!" - ezek után a Szent-Áldozatot bemutató személy kapott egy írásos bizonyítványt, amit személyi igazolványként is használtak! - azonban: a keresztények ezt megtagadták, tiltakozásuk jeléül a borsót a falhoz csapták (hányták). És ez gyakran az életükbe került. Sajnálatos, hogy ezt a szólást sokan, magyar országon nem ismerik! Pedig a Nyugat-Római birodalom hagyományai "szólásokban-Közmondásokban" való tovább éléséről van szó! Az un. "Gyermek mondókák " zöme is, a régi pogány vallást gúnyoló keresztény népi költészet maradványa!