Miért jó szakma az ápolónő?

Ápolónőnek lenni nem szakma, hanem hivatás. A munka sz*r, a fizetés kevés, megbecsültség nulla.

A szépségét - legalábbis amit laikusként látok - Janikovszky Éva gyönyörűen leírta az Aranyeső c. könyvben. Mindenképp érdemes elolvasni!

Azért jó szakma, mert hiányszakma, és mert az ápolás egy nagyon szép hivatás.

Viszont 12 óráznak, egész nap mennek mint a búgócsiga, rengeteget melóznak, emelnek, 'ganéznak' fürdetnek, hányást takarítanak, és adott osztályokon sok a halott is. Nincsenek jól megfizetve, a 12 óra alatt alig van 20 percük pihenni, és rengeteg betegséget is összeszedhetnek. Nem mellesleg olykor kikészítik őket a betegek.

Van, aki szereti csinálni mert segít az embereken, és mert jó látni, hogy a kezeik alatt gyógyulgatnak, de sztem nem éri meg. Külföldön igen, itthon nem.

Mert el tudsz helyezkedni.

Nem leszel tehát munka nélkül tengődő szellem.

Másodszor, ez tényleg hivatás - nehéz és embertpróbáló - de mindig hálás lehetsz valamiért. Én az első hónapomban a kórházban már azért is hálás voltam,hogy a lábamon haza bírtam menni 12 órás műszak után.

Aztán,ha szerencsés vagy, olyan csapat tud összekovácsolódni, ami megéri. De ehhez szerencse kell. Manapság divat a team-munka az ápolásban is.