Otthon hogy mondjátok el, ha rossz jegyet kaptok?

kezdem:

-Szia apa!!Öhmm...

-Igen kislányom?

-Háát....Kaptam egy ötöst....vagyis...

-Igen ez nagyszerű!És miből?

-Testnevelésből...ja,és ...kaptam egy 2-est....is...töriből..

-NYOMÁS A SZOBÁDBA!!!!!!!!

Kb. ennyi xD

Anyukámnak így:

-Képzeld anyu,2-est kaptam töriből,pedig annyit tanultam.Mégis 2-est adott,oda veszett 2 nap tanulás,elvette ez az egész a hétvégémet :-(.

-Nem baj majd kijavítod.Hát milyen ez az xyz néni...

-De akkoris... Most már mindegy,elegem van a töriből,az egész unalmas! Minek tanultam,ha amúgy is 2-est írtam volna,a nélkül hogy pocsékoltam volna az időmet?!! (ilyenkor általában mérges meg elkeseredett leszek ..)

----> ez valós történet alapú volt :D

Apukámnak meg simán elmondom és ő meg leszid,hogy nem tanultam eleget. Eléggé különböznek a szüleim xD

-anyu..1est kaptam tesiből..

-az szép!!

-de nem az én hibám!tanárbá beírt mert nem tiszta fehér volt a pólóm, hanem fekete is volt benne!!persze a többieknek..!!

apunak:

anyu:-Mondtad már apádnak az 1est?

-öö..

apu:-miért ülsz a gépnél?!

Az én szüleim legalább megértenek engem, és szabad kezet kapok, azaz kábé "úgy cseszem el az életem ahogy akarom" féle gondolkodásmódjuk van. Ez néha jó, néha meg rossz. A jó oldala, hogy bármikor gépezhetek (mivel az enyém), meg hogy nem kapok soha büntetést, max egy kicsi (tényleg kicsi) házimunka, a rossz pedig az, hogy nincs ami "motiváljon", azaz ha így folytatom akkor elég szar lesz nekem, bár annyi eszem azért van, hogy ne így tegyek, de jó lesz ez így szerintem. Ja és a kérdésedre válaszolva:

- Anya, ma kaptam egy 1-est (ilyen nagyon ritkán van, max félévente egyszer), (és mivel tudja hogy ritkán kapok egyest) jólvan, majd kijavítod. - vagy ezt feleli, vagy - akkor legközelebbi órára tanulj, vagy ha mást nem akkor szépen együtt leülünk tanulni, és ki fogod javítani. - semmi agresszió, semmi erőszak, csupán érvekkel és logikus gondolkodással próbál meggyőzni engem, és ez - akármennyire hihetetlen is - sok esetben működik.