Szerintetek lehetek szép úgyis, ha nem vagyok hibátlan?

Tudom,hogy senki sem az,de én gyűlölöm a külsőmet már-már betegesen és rondának érzem magam egy-egy "szépséghiba" miatt...

A legjobban a lábamat utálom,mert olyan nagyra nőt,hogy már kicsi rám a 39-es cipő,a 165 centimhez.Minden lábujjam hosszú a kislábujjam meg túl pici ás aránytalan,

Az alakommal semmi gond nincs,leszámítva a vállamat,nagyon széles a vállam,és szerintem undorítóan néz ki,hogy szélesebb a vállam mint a csípőm,pedig a csípőm is széles...

A fejem meg tök ocsmány,van az államon egy nagy heg,

ráadásul túl pici a szemem az orrom túl nagy a szám túl vékony...Meg az arcformám is olyan mint egy makk...

Minden nap csak arra tudok gondolni,hogy tök ronda vagyok,

és idegesít a kinézetem,mindenkit sokkal szebbnek látok...

De ez olyan szar érzés...Menjek pszichológushoz,vagy mi???

Ja,és ez még csak a töredéke sem a hibáimnak,regényeket írhatnék arról,mennyi mindent utálok magamon...

Ezekkel a "hibákkal" együtt is lehetek szép,vagy ezek nem olyan gázak????Mert nekem már kissebségi komplexusom van ezektől a dolgoktól...