Mi oka lehet annak az embernek, aki magára vállal egy gyilkosságot, miközben nem is ő tette?

A 70-es évek közepén történt a városunkban egy gyilkosság.

Egy idős házaspárt vertek agyon. A lányukkal és annak férjével együtt laktak. A férj 10 évvel volt idősebb az asszonynál,és imádta. Nem tudta,hogy a feleségének van egy ügyvéd szeretője.

A szülők egy alkalommal veszekedtek a lányukkal emiatt,és a lány agyonverte őket. A hazatérő férjnek elmondta a dolgot,és arra kérte a férjét,hogy vállalja magára a tettet. Elhívták az "ügyvéd ismerőst",aki helyeselte. Szerinte a rendőrség úgy is megállapítja,hogy ismeretlen tettes volt,így nincs mitől tartania. Lehet,hogy csak a bírósági tárgyaláson fog kiderülni az ártatlansága,stb.

A férfi nagyon naív volt,és nagyon szerette a feleségét,nem akarta,hogy börtönbe kerüljön,ezért bevallotta a gyilkosságot.

Akkor még a rendőrség technikai felszereltsége nem volt olyan,mint most. Különben sem nyomoztak tovább,mert meg volt a tettes.

A féri az utolsó szó jogán mondta,hogy nem ő követte el a gyilkosságot. De arra nem tudott válaszolni,hogy akkor ki lehetett a tettes. Ezért a bíróság az előző vallomásai alapján 12 év börtönre ítélte.

A börtönben egy városbéli férfivel volt együtt,és annak mesélte el a történteket. Így derült ki a dolog,csak ez a férjen nem segített. A feleség pedig elköltözött a városból.

ha nem ismeri az más kérdés...

van egy olyan pszichológiai jelenség hogy megtörés, vagy nem tudom a pontos nevét, de ez napjainkban már nem valószínű. vmi olyasmit takar hogy a gyanusítottra annyiszor rákenik, annyiszor elmondják hoyg ő volt (nyilván itt még erőszakos cselekedetekkel) hogy végül belekattan és inkább felvállalja. de ez napjainkban már biztos nem létezik, csak ezsembejutott...

vagy biztos abban, hogy legalább a börtönben elég meleg lesz, változatos kaja, ha meg beteg lesz, dokit, kórházi kezelést biztosítanak neki

lehet pillanatnyi elmeháborodottság is az oka