Milyen volt a gyerekkorod? Hiányolod?

A jelenlegi életemhez képest a gyermekkor abszolút paradicsom volt. Nem tudom megakadályozni a gyermekkor korábbi éveinek állandó visszatükröződését, amikor magánéletem volt, senki sem áldozhatott és zaklathatott, senki sem támadhatott meg és sérthet meg, teljes szabadság arra, hogy bármit megtehessek, anélkül, hogy félnék attól, hogy figyelnek vagy látnak, és megalázkodnak, és közeli baráti körrel merészkednek a parkokba és a természetbe, alacsony ragaszkodás az internethez és az online világhoz, és rendkívül magas szintű érzelmek és élvezet, minden annyira elképesztő volt. Kevés vagy egyáltalán nem volt trauma, és a súlyos depresszió szempontjából sem volt kapcsolatom, nagyon kapcsolatban voltam a családdal, biztonságos, boldog és minden rendben volt. Tizenéves koromban és a korai felnőttkorban súlyosan hanyatlani kezdett, amikor nagyon befektettem az online világba, és már nem kapcsolódtam az IRL világához, kapcsolatba lépni olyan rosszindulatú online idegenekkel, akik teljesen megsértették az online helyem.

Mit meg nem tennék, hogy visszatérjek ezekbe az időkbe, és csak újrainduljak. Lehet, hogy újraindulok, de nagyon nehéz, ha a folyamatos PTSD-visszacsatolások folyamatosan megjelennek napjaim során, és hogy a világ hogyan halad a magasabb szintű technológia felé, ami jobban elszakad az IRL-től. A videojátékok élvezete megszűnt, a szocializáció élvezete megszűnt, minden csak eltűnt.