Mit gondoltok erről a versről? (lent)
Járok egy úton, melyen senki más,
Járok egy úton, hol csak szenvedés vár.
De hiába küzdöm, menekülnöm nem sikerül,
Egy sötét erő húz magához menthetetlenül.
Próbálnék szólni, de nem jön ki hang;
A távolban megszólal egy ódon, régi harang.
Szinte hallom, ahogy azt zengi: "Itt a vég!"
S úgy érzem, harcolnom már nincs miért.
Erőm elhagy, testem kihűl. Így fekszem én ott, tehetetlenül.
Ott, az út közepén, melyen valaha vidáman jártam én.
Kacagó kislányként, fogva anyám kezét, nem gondolva, hogy az élet ily' nehéz..
Szeretném tudni, mit gondoltok a fenti versről. Kezdő vagyok még, szívesen veszem a kritikát. :D
17/L
tökjo, ügyes vagy:)
annyit tennék hozzá, hogy szerintem az utolsó sor sok, törd meg valahogy.
az így fekszem én ott-ba szerintem az én nem kéne...
és de hiába küzdök* :)
de ügyes vagy, így tovább
Köszönöm szépen! (:
Jól látod, első. Sok minden gyülemlett fel az életemben mostanában, amit ki kellett írnom magamból..
Kedves második: köszönöm az építő kritikát, majd alakítgatok még rajta, talán bővítem is. (:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!