Interview-ekért fizetnek?

Interjúkért alapvetően nem szokás fizetni. Sem a hagyományos médiában (újságok, tévék, rádiók), sem a közösségi médiában. Legalábbis az interjúalanynak nem (a készítőknek igen, amire később visszatérek).

Viszont a média is ugyanolyan üzlet, mint bármelyik másik. Az üzleti részletekről mindenki tárgyal, amiben sikerül megegyezni, az lesz a megállapodás.

Interjú is létezik több féle. Meg lehet különböztetni a különféle interjúkat az alapján is, hogy kinek és mennyire fontos, hogy az interjú elkészüljön. Egy híradó közérdekű téma, a társadalom számára fontos, hogy valaki elmondja a véleményét az aktuális történésekről. A megszólaló is ez alapján mérlegel, hogy amit mond, az a társadalom számára fontos és ehhez ő hozzá szeretne járulni.

Viszont egy üzleti vállalkozás tulajdonosának/vezetőjének azt elmondani, hogy az ő cégük milyen remek szolgáltatásokat nyújt (akár a cég történetébe csomagolva is) viszont már akár reklám kategória is lehet, amiért nemhogy az interjú alanynak fizetnek, hanem a cég fizet azért, hogy megjelenjenek a médiában és az interjú itt csupán egy forma, a cél viszont a cég reklámozása (ezt hívják pr interjúnak - amit illik és kötelező is volna jelezni).

Ha viszont egy műsor kimondottan az interjúkra épül és az a koncepciója, hogy ott adásról-adásra más fontos, érdekes és népszerű emberek mondják el a gondolataikat, akkor akár az üzleti modell része is lehet, hogy ugyanúgy tiszteletdíjat kapnak érte az interjúalanyok is, hogy hozzájárulnak a műsor elkészültéhez, mint ahogy a műsorvezető, vagy az operatőr. Ahogy egy színházban, vagy egy falunapon és egyéb rendezvényen is tiszteletdíjat kapnak a fellépők, akik részt vesznek a műsor elkészítésében.

Nyilván a fizetség tényét is mérlegeli az interjúalany, amikor elfogad egy felkérést, vagy nem. Ha jár érte valamennyi pénz, akkor inkább keres rá időt egy elfoglaltabb ember is. Ha nem kap érte pénzt, akkor valószínűbb, hogy nem fogja magát minden interjú kérésre szabaddá tenni, hiszen sok esetben ilyenkor más, bevételt termelő dolgokat kell háttérbe szorítania, akár még költsége is van az utazással, vagy mondjuk bébiszitter alkalmazással arra az időre. Minél elfoglaltabb valaki, annál kevesebb ideje van interjúkra is és jobban fogja mérlegelni, hogy kinek, mikor, miért akar interjút adni - vagy hogy mennyi pénzt ér meg számára.

Persze az is lehet egy fontos tényező, hogy ki kéri fel az embert interjúra. Vannak olyan nevek, mint Vitray Tamás, Friderikusz, D. Tóth Krisztina (WMN), Kadarkai Endre, Tóth Szabolcs Töhötöm (Az élet meg minden podcast), Kiss Imi (Unlimited podcast), akiken valószínűleg kevésbé gondolkodik el az ember, hogy akar-e velük beszélgetni vagy nem, mert megtiszteltetés, hogy ők érdeklődnek irántad. Persze kisebb neveknél is előfordulhat, hogy ismered a munkásságukat és értékeled annyira, hogy gondolkodás nélkül igent mondasz. Illetve ha ismered az interjú készítőjét, aki felkér, akkor a személyes kapcsolat miatt akár úgy is bevállalod, hogy a munkássága még nem feltétlenül indokolja, vagy akár neked előnyöd sincs belőle, de akarod őt, mint ismerőst támogatni vele, hogy belemenj. Pl. Pont az említett Kiss Imi úgy hívta meg beszélgetni az első interjúiba (sőt később is sokszor) a vendégeket, hogy egyszerűen a baráti körében sok érdekes ember volt, akiket érdemesnek tartott rá, hogy bemutassa őket. Aztán már volt olyan nézettsége, ismertsége, hogy már úgy is elmentek hozzá beszélgetni emberek, hogy személyesen nem ismerték őt. (Sajnos ma már nem nagyon csinál interjúkat, csak játék videói vannak, amiket nem nézek.) De a többi említett is rendszeresen hív meg olyan ismert embereket, akikkel amúgy személyes jó viszonyban vannak, ezért nagyobb eséllyel fogadja el a felkérést, mint másnak.

De pont DTK Elviszlek magammal sorozata, Hajdú Péter Frizbije, Sváby András új lakóautós műsora, meg sok másik remek példa rá, hogy a műsor egész koncepciója arra van felépítve, ezzel hirdetik őket és a szponzorokkal is ez alapján tárgyalnak, hogy itt mindig fontos/érdekes emberek beszélnek. Így akár az is lehetséges (és indokolt is lenne), hogy az interjúalanyok tiszteletdíjával pont ugyanúgy költségként számoljanak, mint az autó üzemanyag/áram fogyasztásával, vagy bármilyen más technikai költséggel, ami ahhoz kell, hogy a műsor egyáltalán létre tudjon jönni.

A bulvár műfajban kimondottan hagyománya van, hogy ugyan nem mindenért, de a nagyobb horderejű, exkluzív interjúkért, fotókért, személyes beszámolókért fizetnek a médiumok. Nem is annyira csak magáért a tartalomért, hanem hogy ők kizárólagosan vagy elsőként hozhassák le az újszülött fényképét, az esküvő képeit, vagy egy interjút a magánéleti titkokról, stb...

YouTube-on és a közösségi médiában valószínűleg kevésbé üzletiesen működnek a dolgok. Általában inkább csak megjelenési lehetőség szokott lenni a vendég számára, hogy interjú készül vele. Elmondhatja a véleményét, ami használ az ismertségének, de közvetlen anyagi haszna nincs belőle. Ugyanaz a lényege, mint a collaboknak, hogy egy a sajátjától eltérő, másik, szélesebb közönséget tud vele elérni. Ha így új emberek ismerik meg, akkor talán lesznek köztük olyanok, akik elkezdik őt követni, vagy ha azt nem is, legalább néhány videóját megnézik, hogy többet megtudjanak róla.

Az interjút, mint média tartalmat elkészítő stábnak (újságíró, szerkesztő, tördelő, operatőr, technikus, hangmérnök, vágó, világosító, stb) fizetés jár a munkájáért. Ha nem havidíjban, hanem munkánként, vagy óradíjban kapják a fizetésüket, akkor nekik fizetnek az interjú elkészítéséért.

Közösségi média esetében ez (is) árnyaltabb, mert ott ugye nem feltétlenül van bármi bevétel, de ha van, akkor sem annyira fix és tervezhető, mint egy tévé vagy újság esetében, így simán előfordulhat, hogy egy influencer (főleg kezdetben) ingyen/befektetésként csinálja az anyagait, hogy majd egyszer, ha befut, akkor majd talán lesz belőle bevétele valamilyen formában.

Egy már üzletileg stabilan működő, tervezhető bevételt termelő YouTube csatorna valószínűleg már nem kér ingyen munkát a dolgozóitól, hiszen van miből fizetni őket.

Egy vendégnek szerintem kevésbé fizetnek ők is. Bár pont egy Azariah, vagy más húzó név esetén az sem kizárt, hogy akár még egy kisebb csatornának is megérheti zsebbe nyúlni, mert hozhat nekik akkora ismertséget, hogy reklám költségként is felfogható egy ilyen vendég. Ha tudsz ilyen erős nevekkel indítani, akkor utána mások is könnyebben mondanak igent. Mert ez megalapozza az ismertségedet, szakmai értékedet. Nagy kérdés, hogy a másik oldalon mennyire tudják ezt a pénzt akár nézettségből, akár másból visszahozni. Mert ugye a pénz nem a fán nő, valamiből meg kell térülnie egy befektetésnek.