A Magyarországi Nagy Reptér Magyar tulajdonban ismét. Most akko' mit vettünk' meg, a területet, helyrajzi szám szerint a mienk, vagy hogy?

Na aha, érthető a kérdés... Más a légitársaság és más a repülőtér!

Egy repülőtéren sok légitársaság gépei érkeznek és szállnak föl. A MALÉV egy volt, már nem létező magyar légitársaság, és ugyanúgy légitársaság volt, mint ma létező légitársaság az amerikai American Airlines vagy az United Airlines. Vagy légitársaság a német Lufthansa, a francia Air France, a Ryanair, a kínai Air China, a brit British Airways, a magyar Wizz Air, vagy az Austrian Airlines, Korean Air, stb. Ezekből aztán rengeteg van és van nemzetközi légitársaság és helyi, mint akik csak egy szigetcsoporton belül repülnek.

A légitársaság az a cég ami a repülőgépekkel rendelkezik, mint saját tulajdon, azokat üzemelteti és teljeskörűen járatokat repültet és kínálja a repülőjegyeit. A légitársaságoknak vannak saját pilótái és stewardessei is, vagyis például egy stewardess nem a reptér, vagy valamelyik reptér alkalmazottja, hanem egy légitársaságé. Mellékesen a stewardesseknek elég komoly képzésük van és nem csak kávét töltögetnek. Némelyik légitársaságnál egy vaskos könyvet oda-vissza kell tudjanak, sokféle képzésben is részesülnek, amiket folyamatosan újra vizsgáznak (szükséges is).

A repülőtér pedig egy fel és leszálló pálya konstrukció a hozzá tartozó irányítási, utasforgalmi és egyéb épületekkel. Fogadja a repülőgépeket és az utasokat. Egy repülőtéren nagyon sok légitársaság gépe fordul meg. Még a mi, világviszonylatban kisebb Liszt Ferenc repülőterünkön is nagyjából 50 légitársaság száll le. A legnagyobb repülőtér amerikai és ott átlagosan napi 2000 fel és leszállás van! Napi 1000 repülőgéppel!

A Liszt Ferenc repülőtér több tulajdonosé volt, és most úgy vásároltuk vissza, hogy 80%-ban magyar tulajdon, és 20%-ban francia. Ebben nyilvánvalóan benne van az épületek összessége, a berendezések és a földterület is, mint egységes komplexum.

A magyar kormány 2005-ben a repülőtér 75%-os részvénycsomagját 75 évre szóló koncessziós szerződés keretében privatizálta 464,5 milliárd forintért. A koncesszió a repülőtér üzemeltetésére szólt, oly módon, hogy annak bevétele a vásárlót illeti. Az azonnali pénzbeli fizetés mellett a vevő, a brit BAA International Ltd. további kötelezettségeket vállalt:

2006 és 2011 között legalább 65,5 milliárd forint értékben fejleszti a repülőteret,

10 milliárd forint osztalék előleget fizet az ÁPV Rt.-nek,

és kifizeti a repülőtér 20 milliárd forintnyi hitelállományát is.

A magyar államnak megmaradt 25%+1 részvénye, amelyre eladási opciót tartott fenn.

Ezeken felül a BA vállalta, hogy az éves árbevétel 0.5%-ának megfelelő vagyonkezelési díjat fizet a magyar államnak, és utasonként 25 Ft felügyeleti díjat, aminek becsült éves értéke 2006-ban 400 millió Ft volt.

2007-ben a BA a tulajdonrészét eladta a német HOCHTIEF AirPort vállalatnak és három pénzügyi partnerének.

Az orbán kormány 2011 júniusában teljes megmaradt részvénycsomagját eladta a befektető csoportnak.

A koronavírus-válság előtti években a részvénytulajdonosok évente 70 milliárd forintnyi adózás utáni nyereséget termeltek.

2012-ben csődbe ment a MALÉV. Az orbán kormány 2013-ban egy Sólyom nevű állami légitársaság létrehozásáról határozott, a határozat azonban nem valósult meg. Nincs ilyen légitársaság, nem is volt.

Mindeközben a részvénycsomagot a BA eladta egy konzorciumnak, amely több különböző külföldi befektetőből áll. A koncesszió értékét a koronavírus válság kitörése előtt 3 milliárd euróra becsülték.

Értéke a koronavírus válság alatt csökkent, de a légiközlekedés újraindulása után ismét nőtt.

A magyar kormány most visszavásárolta 3.1 milliárd euróért, ami 1200 milliárd forint. Így a magyar állam a tranzakción (+eladási ár+fejlesztések+költségvetési befizetések-vételi ár kb,. etc) bukott mintegy 500-700 ezer milli8árd forintot.