Gyász folyamata. Ez normális?
Sziasztok! Lassan egy hónapja elvesztettem Édesanyámat egy betegségben. Ő volt számomra a legfontosabb, mindig is úgy tekintettünk egymásra, mint egy legjobb barátnőre. Viszont még nem érzem a veszteséget és a gyásszal járó “depressziót”. Úgy élek mintha mi sem történt volna. Temetésen borzasztó rosszul voltam, végis sem tudtam nézni, de ennyi. Ez normális?
21/l
válasza:Persze. Mindenkinel mas. Jon az majd.
Reszvetem anyukad miatt.
válasza:Ez akkor a tagadási fázis.
Még nem fogadtad el, hogy meghalt.
Nyugalom, szépen jön majd minden.
válasza:21-ben veszítettem el édesapámat. 92 éves volt, de jó egészségben, életerősen, de a kovid elvitte.
Én fertőztem meg (együtt éltünk), és máig borzasztó bűntudatom volt. Szerencsére (ha lehet ilyent mondani), csak egy hétig szenvedett.
Tépelődöm ma is. De akkor, amikor mondták, hogy meghalt tudod mi volt az első dolog? Átállítottam a kávéfőzőt egyszemélyesre.
Meg kiürítettem a vérnyomásmérő memóriáját.
Két hónappal később meg egy csomó pénz költöttem a lakás átalakítására. Festés stb., a fél bútort kidobtam és újakat vettem.
De ezek segítettek abban, hogy ne kössem fel magam, amiatt, hogy nem vigyáztam rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!