Miért gondolkozok folyamatosan a "jövőn"?

Sokszor mar a suliba se tudok koncentrálni ez miatt, bárhogyan is próbálok, mert folyamatosan arra gondolok h pl 2 év múlva kész leszek mindennel úgymond, es akkor már sokkal jobb lesz minden, nem kell be járjak a suliba (amugy nem olyan vészes a suli de valamiert szivesebben dolgoznék már) nem akarom el cseszni a jövőm, csak azert mert egyszerűen nem tudok koncentrálni.

Mindig azon gondolkozok, hogy egyszer majd jobb lesz, hogy egyszer majd meg találom a megfelelő társaságot, lesznek igaz barataim, lesz normális parkapcsolatom végre dolgozok meg ilyenek. Es valójában nem is érdekel a jelen, nem érdekel hogy nézek ki, hogy épp csinos vagyok vagy sem, nyilvánvaló nem vagyok igénytelen csak nem csinoskodok, elég egy melegítő ruha, pedig tudom azt hogy 2 év múlva ha ki jártam mindent illetve ha el költözünk (mert 2 ev mulva akarunk koltozni) hogy akkor sokkal jobb lesz minden, nagyobb város több ember ilyenek.

Szerintem ez nagyrészt azért van, mert valahogy ahol most élünk (Ausztria) itt nem talalom az itt élő emberekkel a közös hangulatot, igen kedvesek, normálisak, de valahogy mégis erzem hogy nem, mégsem. Igazából nem értem miert élek ennyire a "jövőbe" nektek mi lenne erre a véleményetek/tanacsotok?