Mit jelent az hogy “plusz órából” lehet szabadságot kérni?

A munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján a rendkívüli munkaidő (a Munka törvénykönyve így nevezi a túlórát) díjazása (bérpótlék) helyett kiadható a rendkívüli munkavégzéssel töltött idővel egyező szabadidő. Az így kiadott szabadidőre a munkavállalót alapbérének arányos része illeti meg.

Mivel ez közös megegyezés tárgya, lehet olyan a megegyezés, hogy összegyűlt 8 óra rendkívüli munkaidőnként vehető igénybe 8 óra szabadidő, ami alapesetben egy szabadnapot jelent; nem apránként kapja meg a szabadidőket, a napi munkaidőket csökkentve.

"A munkaadó és a munkavállaló közös megegyezése alapján a rendkívüli munkaidő (a Munka törvénykönyve így nevezi a túlórát) díjazása (bérpótlék) helyett kiadható a rendkívüli munkavégzéssel töltött idővel egyező szabadidő."

De ugye az akkor nem "szabadság", hanem "szabadidő".

A szabadság túlórától/rendkívüli munkavégzéstől függetlenül jár.

Ez jobb esetben hibás/téves kijelentés, rosszabb esetben átb.szás.

[19:30 Ez jobb esetben hibás/téves kijelentés, rosszabb esetben átb.szás.]

Igen, a kérdező nem a pontos megnevezést használta, de gyakorlatilag egyre megy.

Például, ha életkora alapján valakinek a 20 nap alapszabadságon túl 4 nap pótszabadság jár, az az adott naptári évre 24 nap szabadságot jelent.

Ha egyik héten hétfőtől csütörtökig napi két órát túlórázik, akkor 8 túlórája keletkezik. Ha olyan az élethelyzete, hogy számára fontos a minél több szabadidő és a munkáltató is nélkülözni tudja, akkor meg tudhatnak egyezni abban, hogy a pótlék helyett szabadidő megváltást vesz igénybe. Így, azon a héten pénteken nem megy be dolgozni. A pontos megnevezés szerint szabadidőn van, amire az átlagbérének 8 órára arányos része jár.

Ha a szabadságnapjait toldaná meg, akkor ezzel 25 napja lenne, amelyekből ha kiveszi azt a pénteki napot, akkor marad az eredeti 24 nap éves szabadsága, és ha ez szabadság napnak tekintett nap lenne, akkor is az átlagbérének 8 órára arányos részét kapná.

Egyik esetben sem kell a munkahelyén munkát végeznie, ugyanazt a bért kapja; nincs különbség.

Nyilván hallotta valakitől a kérdező, vagy olvasta valahol; ha az illető szabadságnak nevezte, akkor annak nevezte, gyakorlatilag nem vétett hibát. Nem volt átverve, és ő sem vert át senkit.

Ha ennyire fontos a szóhasználat, akkor túlóra sincs. Pedig többnyire így nevezik a mai napig, nem igen lehet sem hibás/téves kijelentésnek, sem átverésnek minősíteni.

A meghatátozott munkaidődön felüli ott dolgozott idődet számold (ez ugye sok esetben nincs kifizetve, nem túlóra).

Az ingyen munkádért cserébe pedig azt az időmennyiséget ellóghatod melóból, mert ergo ledolgoztad már.

Nem szabi, csak visszakapod azt az idődet, amit ingyen dolgoztál.

Ez nincsen lepapírozva sehol, munkáltatóval való megállapodáson alapul.

Pl anno egyik volt melóhelyemen hirtelen jött nagy megrendelés, mindenki napi egy óra pluszt nyomott 2 héten át, majd megkaptuk a hétfői napot pihenőnek, ám papíron abban a 2 hétben ugyanúgy voltunk, mintha nem lett volna (fizetetlen) túlóra, az a pihi hétfő pedig szintén úgy volt kezelve, mintha bent lettünk volna.

Nem akarnak pluszt fizetni, se nem papírozgatni, ezért oldják meg így.