Melyik jogszabályban található, hogy az ügygondnok gyermek a cselekvőképtelen szülő vagyonából mennyit részesedhet?

Az ügygondnok olyan személy, akit polgári ügyben eljáró bíróság vagy közigazgatási szerv rendel ki a törvény által meghatározott, kivételes esetben valamely fél képviseletére; továbbá a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság büntetőügyben. A bíróság ügygondnokként ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki.

A gondnok a cselekvőképtelen vagy korlátoltan cselekvőképes nagykorú személy ügyeinek vitelére képtelen nagykorú számára a bíróság által kirendelt törvényi képviselő.

Melyik?

Akkor kell hogy legyen gondnok kirendelő határozatod az illetékes gyámhivataltól. Ezért csodálkozom, hogy az ügygondnok és a gondok fogalmakat azonosnak vélted, hiszen a kirendelő határozatban rengeteg összefüggésben le van írva, hogy mi a gondnok feladata. A gondok kirendelést egy polgári bíróságon lefolytatott per előzi meg, ahol lehet a gyámhivatal a felperes, de lehet közeli hozzátartozó is (férj, feleség, testvér, anya, apa, gyerek), az alperes a gondnokság alá helyezendő személy. A polgári perben az alperesnek amíg tart az eljárás ügygondnoka van, a számára kirendelt védőügyvédet az eljárásban ügygondnoknak nevezik. A per végén lehet a gyámhivatalnak gondnokot kirendelni, aki lehet hivatásos gondnok és lehet családtag vagy barát is. A feltétel az, hogy a gondnokolt ne tiltakozzon a gondnok személye ellen, és a gondnok vállalja a feladatot és még egy meghallgatás keretében alkalmasnak találja a gyámhivatal.

Hogy bonyolítsam a létezik eseti gondnok is. Pl. ha most te a Ptk 2:23.§ (3) alapján szeretnél pénzhez jutni, akkor te magad helyett a gyámhivatalnak eseti gondnokot kell kineveznie, mert érdekellentét áll fent az ügyben a gondok és a gondnokolt között, kell egy objektív személy.

Viszont ha nincs gondnokkirendelő határozatod akkor a szülőd nincs jogilag gondnokság alatt hiába cselekvőképtelen, akkor csak saját maga dönthet (persze ha képes rá). Ha nem képes akkor meg a fentebb leírt pert kell végigvinni.

Én csak az ördög ügyvédje vagyok ebben az esetben, mert én is gondok vagyok - nem szülő hanem testvér estében - és nagyon rossz tapasztalataim vannak a gyámhatósággal kapcsolatban ha valaki nem hivatásos gondnok hanem családtaggént vállalta el a gondnoki tisztet. Mintha haragudnának rám, hogy a némi ingatlanvagyonnal rendelkező tesóm vagyonát nem bízom egy idegenre. Lehet hogy ez csak Bp-n van így, de elég erősen.

Az általad citált Ptk paragrafus kulcs kifejezése a "különösen indokolt esetben". Kíváncsi vagyok, hogy mit tekintenek majd különösen indokoltnak, ha esetleg megírod majd.

Eseti gondnok mindenképpen lesz ha a kérésedre a gyámhivatal áldását adja, hisz a kérésed ajándékozási szerződés keretében teljesíthető, akár ingatlan akár ingó (pl. kp vagy részvény stb.) esetében. Mivel a szülőd önálló aláírása nem elegendő az ajándékozáshoz, kell a tied is mint gondnok. Nem lehetsz aláíró a szerződésnél az ajándékozó gondnoka rovatnál és a megajándékozott is.

Ha sima számlán van az összeg, lehet hogy gyámhivatali határozatba foglalat döntés.

De egy biztos, amit leírsz az nem a különösen indokolt eset. Ha úgy lenne, akkor csak annyi szerepelne a paragrafusban, hogy az egyenesági örökös kérésére...

A különösen indokolt az pl. hogy beteg vagy és a kezelés nélkül (amit tb nem finanszíroz) te is gondozásra fogsz szorulni.

Vagy te gondozod a saját ingatlanodban, és bedőlt a hiteled amiatt hogy nem tudsz rendesen munkát vállalni a szülőd gondozása miatt.Végrehajtás fenyeget, és mindkettőtök fedél nélkül maradtok.

Azért kell az autó, mert azzal tudod csak a szülőd szállítását, kezeltetését megoldani.

Amit te gondolsz az egy automatizmust eredményezne, hogyha gondokság alá kerül valaki, akkor az örökös előre elkérheti gyámhivatali segítséggel a fele jövőbeli örökségét a jobb módú rokontól. Ezt te sem gondoltad át, hogy mit jelent és mik azok az élethelyzetek amit a gyámhivatal mérlegel.