Szeretnék saját szerzeményt. Írtam is egy dalszöveget refrénnel mindennel együtt. Szerintetek hogy sikerült? Érdemes már zenésíteni? Íme a szöveg.

Hallgassátok szeretettel a szívem dalát,

Melyben elmesélek nektek most egy édes apát!

Tőle kaptam tehetségem mit minden napon,

A világnak a zenélésem vígan előadom.

Köszönöm ,hogy te lettélel az édesapám,

Nem hagytál el s gondoztál oly sok éjszakán.

Muzsikálni tanítottál, nem hagytad soha,

Hogy tehetségem a zenének ne legyen otthona.

Támogatott mindenben amiben csak tudott,

Szíve mindíg segített és sosem hazudott.

S ha vétettem is néha néha a hangokban hibát,

Nem volt rossz szó mi azt mondta, hogy tovább ne csindáld!

Köszönöm, hogy te lettél az édesapám,

Nem hagytál el s gondoztál oly sok éjszakán.

Muzsikálni tanítottál, nem hagytad soha,

Hogy tehetségem a zenének ne legyen otthona.

Elmondom mert mostanra már bizton tudom,

Miattad lett a dallamokban az otthonom.

Minden hangjegy a réten nyíló ezer virág,

Így írtam hát néked apám szívem dalát!

Köszönöm ,hogy te lettél az édesapám,

Nem hagytál el s gondoztál oly sok éjljszakán.

Muzsikálni tanítottál, nem hagytad soha,

Hogy tehetségem a zenének ne legyen otthona.