Manapság miért nincsenek érdek alapú házasságok?

El vagy tévedve.

A mai napig vannak elrendezett házasságok bizonyos kultúrákban.

Hiszel Ázsia és Afrika létezésében?

Ott még mindig így működik bizonyos kultúrákban.

A családfő disznóért vagy tevéért eladja a tizenéves lányát gyakran 25-40 évvel idősebb pénzes férfinek.

"Kb. 100 évvel ezelőttig teljesen bevett volt, hogy a szülők döntötték el, hogy kinek ki legyen a férje, és gyakran ebbe az illetőnek semmi beleszólása nem."

Ez azért nem egészen így volt, ez egy eltúlzott történelmi tévhit.

Ott lehetne kezdeni, hogy általában véve a gazdagabb rétegről több a feljegyzés, így róluk lehet többet tudni. Ez a kezdeti kutatásokra is kihatott és a tehetősebb réteget jobban is kutatták, mint a parasztságot és általában a közembereket. A vagyongyarapító házasság viszont a gazdagabbakra volt jellemző, ez konkrétan benne is van a feljegyzésekben és azt átértelmezték a kutatások régebbi szakaszában a társadalom egészére. A történelmi tévhit közben megmaradt és elterjedt.

A középkorban a házasság is persze nagyon másképpen ment. :) Nem is kicsit, de a kérdésbeli állítás ettől még téves úgy ahogy szól.

A család valóban igyekezett beleszólni a házasodásokba még a közemberek esetén is, de egyáltalán nem volt annyira irányítva a szülők által, mint a nemeseknél. A gazdagabbaknál ez a vagyon megőrzésének céljából fakadt és valójában nem a szülői hatalomból.

A szülők bélszólása a vagyon gyarapítás célját szolgálta, és konkrétan előre megtervezték a házasságot a másik hercegi vagy más uradalmi családdal. Ezek tényleges megbeszélések, tárgyalások voltak és még azt is rögzítették, hogy melyik fél mit és mennyit ad bele a házasságba. Ezeket házassági szerződésekként rögzítették írásban is. Ilyen módon a hercegek többlet birtokokra tehettek szert, mert a két vagyonos család így egyesült, és összeadódott a vagyon és hatalmi terület is. Ezért határozták meg a nemesek házasodásait és nagyon szigorúan is vették. Náluk a házasság egy szerződés volt, egy üzleti tárgyalás a gazdagság növelésére. A földesurak a házasságot egy befektetésnek tekintették egy pénzügyi ügyletnek és a birtokok kiterjesztéséhez használták. A királyok és hercegek közemberekkel való házasságát a hagyatékból való kizárásnak és morganatikus házasságnak tekintették. Viszont minél kevesebb volt a család vagyona ez annál inkább tárgytalanná is vált. Csak az alsóbb osztályok körében házasodtak össze szerelemből, mivel anyagilag nem sok hasznot húztak abból, ha összeházasodnak.

A közembereknél, parasztoknál inkább csak igyekeztek jó irányba terelni a gyermeküket, de nem volt náluk konkrét megkötés, mivel nem is tudtak volna vagyon gyarapodást elérni ilyen szabályozással. A parasztoknál a szülői részről a házasság szabad volt. Det több érdekes ma meglepő mozzanata is volt. Így a parasztok ugyanúgy szerelemből tudtak házasodni, míg a szerelem házasság a vagyonosok köreiben sokszor még megvetendő is volt.

A középkorban sokáig nem kellett pap a házassághoz és az államnak sem volt benne szerepe. Sőt sokáig írásba sem foglalták és még tanúk sem kellettek hozzá. Annyi elég volt a házasság érvényességéhez, hogy a két fél kimondja, hogy "feleségemnek veszlek" és "férjemnek veszlek". :) Ennyitől már házasságnak számított. És még templom sem kellett hozzá sokáig. Házasságokat kötöttek bárhol, egy nagy fa mellett, kocsmában vagy akár az ágyban is. :) Erről konkrétan vannak feljegyzések. Akiknek volt rá pénzük azok gyűrűt adtak a lánynak és ha az elfogadta az már szintén házasság volt.

Na ebből lett az, hogy voltak úgynevezett titkos házasságok, amiről mások nem is nagyon tudtak. Ez elkezdett öröklési és többes házassági problémákat problémákat okozni. Ha kiderült, hogy valaki házas és volt már előtte egy még érvényes házassága, akkor azt bíráskodással kellett eldönteni, hogy mi legyen. Az öröklésnél is voltak kérdésességei, mivel egy elhunyt esetén a házassági papírforma nélkül nem voltak mindig biztosak benne, hogy ki az örökös. Erre az egyház végül intézkedéseket hozott, de ez egy viszonylag késői fejlemény volt. Rengeteg egyházi bírósági feljegyzés található az

olyan párokról, akik titokban házasodtak össze, és amiket ellenvetések követtek.

Azért olykor a nemesek is szerelemből házasodtak, sőt ritkán egy nemes és egy közember között létrejött házasság. De ritka volt.

Egy jópofa eset Jeanne of Acre hercegnő, I. Edward angol király lányának házassága aki megözvegyülése után újraházasodott. A hercegnő beleszeretett egy a szolgálatában álló zsellér férfiúba 😜 Ralph de Monthermer-be. Monthermer és Jeanne hercegnő titokban, apja tudta nélkül házasodott össze. Persze nyilvánosságra kellett hozni, egy idő után a helyzet tarthatatlan volt. A hercegnő apja nagyon mérges lett és a férfiút börtönbe akarta zárni. A hercegnő könyörögte ki, hogy ne történjen meg.

Ralph de Monthermer-t a házasságból adódóan már úgy tartják nyilván, mint Monthermer I. báró, Gloucester, Hertford és Atholl grófja - (1270-1325).

[link]

[link]

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . ________

. . . . . .. . . . . . . . . . . ,.-‘”. . . . . . . . . .``~.,

. . . . . . . .. . . . . .,.-”. . . . . . . . . . . . . . . . . .“-.,

. . . . .. . . . . . ..,/. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ”:,

. . . . . . . .. .,?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .\,

. . . . . . . . . /. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,}

. . . . . . . . ./. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,:`^`.}

. . . . . . . ./. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . ,:”. . . ./

. . . . . . .?. . . __. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . :`. . . ./

. . . . . . . /__.(. . .“~-,_. . . . . . . . . . . . . . ,:`. . . .. ./

. . . . . . /(_. . ”~,_. . . ..“~,_. . . . . . . . . .,:`. . . . _/

. . . .. .{.._$;_. . .”=,_. . . .“-,_. . . ,.-~-,}, .~”; /. .. .}

. . .. . .((. . .*~_. . . .”=-._. . .“;,,./`. . /” . . . ./. .. ../

. . . .. . .\`~,. . ..“~.,. . . . . . . . . ..`. . .}. . . . . . ../

. . . . . .(. ..`=-,,. . . .`. . . . . . . . . . . ..(. . . ;_,,-”

. . . . . ../.`~,. . ..`-.. . . . . . . . . . . . . . ..\. . /\

. . . . . . \`~.*-,. . . . . . . . . . . . . . . . . ..|,./.....\,__

,,_. . . . . }.>-._\. . . . . . . . . . . . . . . . . .|. . . . . . ..`=~-,

. .. `=~-,_\_. . . `\,. . . . . . . . . . . . . . . . .\

. . . . . . . . . .`=~-,,.\,. . . . . . . . . . . . . . . .\

. . . . . . . . . . . . . . . . `:,, . . . . . . . . . . . . . `\. . . . . . ..__

. . . . . . . . . . . . . . . . . . .`=-,. . . . . . . . . .,%`>--==``

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _\. . . . . ._,-%. . . ..`\