Nem akarok a szakommal foglalkozni , miután befejeztem a mesterképzést, de nem akarok csalódást okozni a családomnak Mi a véleményetek?

21 éves vagyok. Második éves mesterszakon vagyok zenei egyetemen, és a szakom a klasszikus fuvola. 7 éves korom óta csinálom ezt. 3 éve jöttem rá, hogy már nem szeretem a szakomat. Őszintén szólva utálom. Szeretem a klasszikus zenét, de nem gyakorolok, nagyon lusta vagyok, és ez egyáltalán nem tesz boldoggá. Ehelyett annyira kiszívja az energiámat, hogy egyáltalán nem illik a személyiségemhez, annyira utálom.

A családom nagyon büszke rám, mert én vagyok az első a családban, aki bekerült az egyetemre, így alapvetően én vagyok a kedvencük, és ők nagyon büszkék . Sok pénzt fizettek a tanulmányaimért az évek során, és nagyon hálás vagyok a támogatásukért, de már nem szeretem, amit csinálok, és nem akarom úgy leélni az életemet, hogy olyasmit csinálok, amit utálok.

9 hónapja kezdtem el gördeszkázni, és őszintén szólva ez az első dolog az életemben, amitől szabadnak és őrülten őszintén boldognak érzem magam. Szeretek főzni. Csak egy laza életmódra vágyom. Azon gondolkodtam, hogy szakács legyek egy menő helyen, deszkázzak és boldogan éljem az életem, és utána talán nyitok egy kávézót vagy valami hasonlót. Csak szabadon akarok élni. De attól is félek csalódást okozni a családomnak, mivel sok pénzt fektettek az oktatásomba és nagyon büszkék ram. Félek rettentően